2013. október 31. - A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG Zrt.) összesen 133,8 millió forint összegű támogatást nyert „A bálványfa terjedésének megakadályozása a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. területén” elnevezésű projekt keretében. Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekt a megvalósítás szakaszába érkezett, melynek során megkezdődnek az irtási munkálatok.
A pályázat komplex célkitűzése az őshonos növény és állatfajok védelme, élőhelyük hosszú távú megőrzése. Ennek érdekében a természetközeli erdőgazdálkodás feltételeinek megteremtése, az emberi tevékenységek során kialakult másodlagos élőhelyek fenntartása és az invazív fajok (a behurcolt, nem őshonos, az adott terület élővilágára agresszív terjedésükkel veszélyt jelentő fajok) visszaszorítása.
A projekt fő célja, és majdani eredménye az élőhely-védelem és helyreállítás a KAEG Zrt. Győri Erdészetének bálványfával fertőzött területein annak érdekében, hogy a védett, fokozottan védett és Natura 2000 területeken megőrizzék és helyreállítsák a degradált élőhelyeket.
A bálványfa (mely nem azonos az ecetfával) 25 méteres magasságot elérő, egyenes törzsű, ritkás ágrendszerű és laza lombozatú fafaj. Káros hatása legfőképpen abban áll, hogy agresszív térfoglalásával elveszi az élőhelyet az értékes, őshonos erdőtársulásoktól. Többnyire vasúti töltések mellől, temetőkből, elhanyagolt magánterületekről jut szárnyas magjával az értékes élőhelyekre. Ahol elegendő fényhez jut, ott megveti a lábát, majd gyökérsarjaival terjeszkedni kezd. Gyökere, kérge, lombja mérgező, keserű, kellemetlen szagú anyagokat tartalmaz, ezért sem a gombák, rovarok, sem az emlősök nem károsítják az élő fát, viszont a gyökereiből kioldódó vegyületek akadályozzák más fajok fejlődését. A kialakuló összefüggő bálványfa foltok élővilága szegényes; ökológiai, gazdasági és turisztikai szempontból egyaránt csökkent értékűnek tekinthető.
Ez az igénytelen, Délkelet-Ázsiából származó növény néhány évtized alatt a parlagfűnél is veszélyesebbé vált, és erdeinkben, különösen a kisalföldi homokvidéken (Győr-Gönyű-Nagyszentjános-Bőny térségében), az egykori futóhomokos területeken terjedt el. Ha a lehető legrövidebb időn belül nem indul meg az intenzív védekezés ellene, olyan fertőzést okoz, aminek messzemenő következményei lesznek környezetünkre.
A bálványfa fertőzöttség felszámolása és a visszafertőződés megelőzése érdekében elengedhetetlen a kapcsolódó területek bálványfáinak egyidejű irtása, ugyanis a helyi próbálkozások csak rövid távon hozhatnak eredményt. A bálványfa irtásának többféle módja ismeretes; ezek közös jellemzője, hogy vegyszer pusztítja el az egyedeket, mivel a mechanikai eltávolítás a rendkívül erős sarjadzás miatt önmagában nem vezet eredményre. A tervezett beavatkozási területeken a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. fertőzöttségi osztályokba osztotta be aszerint, hogy milyen mértékben borította el őket a bálványfa. A tevékenység során a cég különféle kezelési módszerek alkalmazását tervezi, úgy mint mechanikus irtás, kézi permetezés, ecsetelés, injektálás, valamint e két utóbbi kombinációja.
A projekt eredményeként a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 681,33 hektár területen végzi el a bálványfa irtását, mellyel 1766,45 hektár területen mérsékelik a terjedésével eddig okozott, és a jövőre nézve még a jelenleginél is sokkal nagyobb mértékben várható károkat.
Megvalósítási időszak:
2013. október 1. – 2015. május 31.
Pályázati összegek:
Az előkészítő szakaszban 3,8 millió forint (85% támogatással), a
megvalósítási szakaszban 133,8 millió forint (100% támogatással).
A beavatkozás szükségessége
Az elmúlt évtizedekben a bálványfa egyre jobban elterjedt a működési területünkön. Külön anyagi források hiányában eleinte a hagyományos erdőgazdálkodás keretein belül, az állománynevelő ápolások, tisztítások, gyérítések során igyekeztek az erdészek visszaszorítani a nem kívánatos fafajt, ez azonban az erős sarjképződés miatt többnyire nem vezetett eredményre.
Mára nyilvánvalóvá vált, hogy agresszív terjedésével a bálványfa őshonos növényfajaink élőhelyeit foglalja el, ezért szükséges fellépni ellene. Különböző kutatási projektekben több alkalommal vizsgáltuk a szóba jöhető technológiákat, illetve kerestük a nagy területű beavatkozás anyagi fedezetét.
Jelenlegi nyertes pályázatunkkal végre megkezdhetjük a szükséges munkákat.
Az alkalmazott technológiák
A megvalósítás során a következő kezelési módszereket alkalmazzuk:
Ecsetelés
Injektálás
Ecsetelés + injektálás
Mechanikus irtás
Permetezés
Az egyes területeken alkalmazandó kezelési módszerek attól függnek, milyen mértékű a fertőzés, és milyen koreloszlású a bálványfa állomány.
Ecsetelés
Fiatal egyedeknél (kb. 10 cm törzsátmérőig) a vegyszer közvetlenül a kéregről is felszívódik. Ez a kezelés vegetációs időben alkalmazható, mert a nedvkeringés juttatja el a hatóanyagot a gyökérbe. A hatás néhány hét elteltével válik láthatóvá, az egyedek zöme pusztulásnak indul, de csökkent intenzitással még kisarjadhat.
Az ecsettel történő felhordás környezetkímélő és anyagtakarékos (egyéb növényzetre nem kerül), ráadásul viszonylag könnyen, gyorsan kivitelezhető.
Injektálás
A vastagabb törzsekbe, a palástkerületen mérve 5-10 cm-enként 6-7 cm hosszú, 8 mm átmérőjű, ferdén lefelé irányuló lyukakat fúrunk, ezekbe juttatjuk be a vegyszert, majd sziloplaszttal lezárjuk a nyílást. A kezelés után 1-2 hónappal még a legnagyobb fák is száradásnak indulnak és általában sarjképződés nélkül elpusztulnak.
Környezeti terhelését tekintve ez a legkedvezőbb megoldás, azonban ez a legmunkaigényesebb is. A nagy mennyiségű fúrás kivitelezése az erdőben kizárólag akkumulátoros fúrókkal történhet, külön dolgozó juttatja be a vegyszert a fatestbe, egy harmadik pedig végzi a lyukak lezárását. Emiatt sűrű állományokban való alkalmazása kilátástalan.
Ecsetelés + injektálás
Olyan állományokban, ahol vastagabb és vékonyabb egyedek egyaránt előfordulnak, az előbbi kettő módszer kombinációját kell alkalmaznunk. Erre az eljárásra lesz szükség azoknál az idősebb állományfoltoknál is, ahol az első injektálás után visszatérve túlélő (pl. első körben kimaradt) idős fákat és friss sarjakat is találunk.
Mechanikus irtás
A 80-100% borítottságot elérő bálványfa állományfoltok esetében az egyedi kézi kezelés reménytelen feladat volna, ezért ilyenkor a munkát hagyományos fakitermeléssel kezdjük. Az ezt követően megjelenő sarjak tömegét permetezéssel kezeljük.
Permetezés
A fakitermeléssel érintett, legfertőzöttebb területeken megjelenő sarjakat háti permetezővel kezeljük. A vegyszer a lombról és hajtásokról egyaránt jól felszívódik.
E módszer környezetterhelése a legkedvezőtlenebb, de ahol egybefüggő bálványfa állományfoltok alakultak ki, ott már nem kell tartani attól, hogy védendő természeti értékek sérülnek.
