2010. szeptember 8. - A termés nőtt, a vízszennyező erózió csökkent a talajkímélő műveléssel
Nektár- és pollenlegelők szegélyezik a dióskáli mezőgazdasági táblákat 2009 óta. A tavaly indult, úgynevezett beporzóprogram eredményeként öt-hat méteres sávban pillangós virágú növényeket telepítettek, hogy ezzel segítsék a poszméhek, lepkék és más rovarfajok megtelepedését. A rövid időre fenntartott nektár- és pollenlegelőknek fontos szerepük van a biológiai sokféleség növelésében és a haszonnövények beporzásában. A telepeket az Európai Unió Life programjának támogatásával évekkel ezelőtt elindult talaj- és vízvédelmi program részeként hozták létre Szentgyörgyvár és Dióskál határában. A térségben a svájci székhelyű Syngenta támogatja a kutatást, amely azt vizsgálja, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodás keretei között milyen lehetőség van a talaj, a felszíni vizek és a biológiai sokféleség védelmére. A kísérletek egyik helyszíne Plotár István családi gazdasága, ahol összehasonlíthatják a hagyományos nagyüzemi gazdálkodást a kísérleti, talajkímélő műveléssel. Az utóbbi lényege, hogy a lehető legkevesebbet forgatják a talajt. Őszi mélyszántás helyett például sekély tárcsázással dolgozzák be a talajba a szármaradványokat. A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének közreműködésével zajló tudományos munka eredményeiről Csepinszky Béla, a Pannon Egyetem Keszthelyi Karának egykori oktatója a helyszínen elmondta: a talajkímélő művelés eredményeképpen a talajveszteség a tizedére csökkent, a csapadék talajba szivárgása jelentősen javult, a búza, a kukorica és a repce terméshozama pedig öt-tizenöt százalékkal nőtt a kísérleti területen. Kiderült az is, hogy a hagyományos, szántásos művelés mellett a kísérleti parcelláról egy év alatt három tonna talaj mosódott le. A talajkímélő módszerekkel művelt parcelláról viszont a talaj-lemosódás alig kimutatható. A lemosódott talaj azért veszélyes, mert a völgyekben már szennyezésnek számít, hiszen viszi magával a növényvédő szereket, a műtrágyákat, amely a Zala folyón keresztül könnyen bekerülhet a Balatonba.
2024. augusztus 12. - Meghaladta az ukrán import méz mennyisége az autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedésekben előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát, így az Európai Bizottságnak két hete van megindítani azt a folyamatot, amelynek következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba.
2024. február 1. – Magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően a jövőben a mézesüvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az unióban – közölte Nagy István agrárminiszter.
Székesfehérvár, 2023. november 17. - A boltban minden hatodik élelmiszer a méheknek köszönhető, ezért kijelenthető: ha nincs méh, akkor nincs élelmiszer, nincs gyümölcs sem - mondta az agrárminiszter az európai mézes reggeli kampány pénteki, székesfehérvári programján.