2010. április 22. - Az elmúlt húsz évben Magyarország nem tudott mit kezdeni a vidékkel. A politika elfelejtette, hogy nemcsak a nemek és a különböző etnikumok, hanem a lakóhelyek esélyegyenlősége is fontos – hangzott el szerdán Hódmezővásárhelyen, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat ötödik Országos Vidéki Fórumán. Mezőváros és vidéke címmel rendezik meg szerdán és csütörtökön Hódmezővásárhelyen és Szarvason a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) ötödik Országos Vidéki Fórumát. Magyarországon a 3200 települési önkormányzat közül 1300 nem képes kiegészítő támogatás nélkül ellátni a kötelező feladatait. Az állami támogatás e szolgáltatások ellátásának már a felét sem fedezi. Ez a helyzet a jövőben nem tartható, mert a vidéki térségek jelentős része nem tudja megtartani a lakosságát. A 20-30 éves korosztályok nemcsak a kisebb városokban, de a megyeszékhelyeken, sőt, immár a fővárosban sem képesek megtalálni a boldogulásukat.

A jövőjét veszti el az az ország, amely nem tudja megtartani a fiatal korosztályait – jelentette ki a tanácskozáson Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere. Lázár szerint Magyarország az elmúlt húsz évben nem tudott mit kezdeni a vidékkel. A politikában a romantikus történelmi giccs és a társadalmat is az üzemhatékonyság módszereivel kezelő üzleti szemlélet küzdött egymással, holott a globális erőtérben Magyarországnak erős, versenyképes, de összetartó társadalomra van szüksége.

Glatz Ferenc akadémikus, az MNVH elnöke azzal érvelt: a magyar politika elfelejtette, hogy nemcsak a nemek és a különböző etnikumok, hanem a lakóhelyek esélyegyenlősége is fontos. Nem lehet hagyni, hogy emberek nagy csoportjait hátrányba hozza az a hely és az a társadalmi közeg, amelybe születtek. Glatz Ferenc kiemelte: a föld, a vidék rendezett természeti állapota, a vidéki táj olyan közjavak, amelyek fenntartását és fejlesztését igenis az adófizetők pénzéből kell támogatni. Glatz az elmúlt három évet a politikai hidegháború korszakának nevezte, de pozitívumként emelte ki, hogy a vidékfejlesztés kérdéseiben mindegyik oldalon vannak konszenzusra törekvő politikusok. Ezért is jelzésértékű, hogy a konferenciát a parlamenti választások két fordulója között rendezték meg.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke arról beszélt: nem a települések száma sok, hanem a feladatok nincsenek jól elosztva. A települési autonómiának azonban szentnek és sérthetetlennek kell maradnia – akkor is, ha csak 200 ember lakik egy helyen, hiszen a vidék felemelkedését ezekre a helyi közösségekre kell építeni.

Glatz Ferenc kiemelte: az alföldi mezővárosok története, hagyományai jó példát jelentenek arra, hogyan tudott szervesen összefonódni a városok fejlődése, polgárosodása a környezetük fejlődésével, emelkedésével. Ez példát jelenthet arra, hogyan lehet európai uniós és tagállami vidékfejlesztési terveket készíteni a helyi közösségek akaratát, adottságait és igényeit figyelembe véve. Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti vidékfejlesztési programját már alulról szerveződő tervezéssel kell létrehozni.
…............
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2008. decemberében alakult. Elnöke Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke. Vezető testületeiben jelen vannak a tudomány, valamennyi politikai oldal, a vállalkozók, az egyházak és a civil szervezetek képviselői. Az MNVH rendszeresen szervezi meg országos vidéki fórumait – korábban Győrben, Lajosmizsén, Domonyvölgyben és Szabadkán tartottak hasonló rendezvényt  A mostani fórum második helyszínén, Szarvason a 21. század stratégiai értékére, a vízre és a vízgazdálkodásra koncentrálnak az előadók. Az előadásokat csütörtökön tanulmányút követi a szarvasi kistérség sikeres üzemeiben és a szarvasi szlovák iskolában.