A fajok változatosságának elméletéről és gyakorlatáról; A Fülöp-szigetek az egyik olyan ország, amely élővilágának változatossága meglepően gazdag, ugyanakkor riasztóan veszélyeztetett.A Mount Makiling, a Laguna tartományban 1090 m magasan fekvő, melegvízforrásokkal teli, nem működő vulkán sokkal változatosabb az ott élő erdei fafajok tekintetében, mint az egész Egyesült Államok. De az sem ismert, hogy a Fülöp-szigeteken több őshonos madár él, mint egész Európában – olvasható az ABS-CBN News oldalon.
Valóban bámulatara méltó, hogy egy olyan kis ország, melynek az összes szárazföldi területe 30 millió hektár, teljes partvonalhossza pedig 18 ezer km, a világon élő fajok bemutató területe lehetne! Erről ír a Haribon kiadó gondozásában, a dr. Corazon Sinha és dr. Lawrence Heaney szerzőpárostól nem rég megjelent Biodiversity: Principles and Practice című, a fajok változatosságának elméletéről és gyakorlatáról szóló könyv. Számos oka van annak, hogy a Fülöp-szigetek oly gazdag őshonos fajokban és egyedekben.
Először is, az ország az egyenlítő közelében, a trópusi térségben fekszik. A trópusokon található országok klímája áldásos, ideális hely az élet virágzásához. Ködös, párás, zöldellő hegyeik, meleg sekély vizek otthonai a sehol máshol a Földön nem található, kiterjedt számú, változatos és egyedülálló fajok sokaságának.
Másodszor, a Fülöp-szigetek kis szigetekből álló szigetvilág. Több mint 7 ezer szigetének és tengereinek változatos domborzata a földtörténeti őskorból ered. Számos életközösséggel rendelkezik, az erdőkétől az édesvízi ökoszisztémákon át a korall szirtekig. Valamennyi alkalmas élőhely a rendkívül változatos növény- és állatfajok számára.
A gazdag változatosság harmadik oka, ahogy dr. Heaney látja, hogy a Fülöp-szigetek földtörténeti őskora nagyban elősegítette az élővilág változatosságának és endemikus jellegének kialakulását. Az a Fülöp-szigetek, amit ma láthatunk, a tengerszint csökkenés és emelkedés eredménye, a szigetvilágot összekapcsoló földhidak megjelenésének, majd eltűnésének következménye. Több mint 40 millió évvel ezelőtt az ország nagyobb szigetei jórészt egymástól elzártan léteztek. Évmilliókkal később egyes szigetek összeolvadtak, és sok faj vált azonossá rajtuk, míg más szigetek, köztük Mindoro, továbbra is el voltak zárva a közelükben lévő többitől. Ez magyarázza az eltérő növény és állatvilágukat. A mindoroi „vérző-szív” nevű madár, vagy a legkisebb szarvcsőrű madár (Penelopides mindorensis) máshol sehol meg nem található a szigetekből álló országban. Pandawan endemikus fajaival, páva vagy más néven Napóleon fácánnal (Polyplectron emphanum,) a tarajos süllel, ( Hystrix pumila) vagy a repülő „rókával” ugyanez a helyzet. (A Fülöp-szigeteki repülő róka tulajdonképpen denevér, amely inkább hasonlít egy apró kutyára, csak éppen szárnya van. A Chiroptera rend Pteropodidae családjába tartozik – a Szerk.)
A helyzet fintora, hogy bár a Fülöp-szigeteket mindenütt a világon a fajok változatosságának kincsestáraként ismerik, vélhetően a legnagyobb arányú az erdőpusztítás és élőhely rombolás is ott folyik a világon. A. Haribon és a Birdlife International szerint az ország növény- és állatfaj gazdagsága veszélyben van, s hogy megőrizhető legyen, azonnali cselekvésre van szükség. A két civil szervezet 2001-ben tanulmányt készített az ország még megmaradt biodiverzitásban jelentős területei azonosítására. A kutatás rövid, angol nyelvű elnevezése: IBAs. (Important Biodiversity Areas). Hét, helyi jellegű madárfaj vonatkozásában 117 területet tudtak meghatározni: 1) Luzon, (2) Mindoro, (3) Negros és Panay, (4) Cebu, (5) Mindanao és Kelet -Visayas, (6) Palawan and (7) Sulu-szigetvilág, továbbá az olyan másodlagos területekről, mint a Batanes és Babuyan-szigetek, Tablas, Romblon és Sibuyan-szigetek és Siquijor-sziget.
A Haribon és a Birdlife International feltárta, hogy ezeken az élővilág szempontjából fontos területeken jelentős számban élnek a világon máshol is veszélyeztetett fajok. Erősen veszélyezteti őket a mezőgazdálkodás terjeszkedése, a fakitermelés, a bányászat és más tényezők. Az okok felszámolására tett intézkedések messze nem elegendőek, vagy egyszerűen nem léteznek.
Ma a Fülöp-szigetek a természetmegőrzésben továbbra is az egyik olyan országa a világnak, melyre kiemelten oda kell figyelni, mert élővilágának változatossága meglepően gazdag, ugyanakkor riasztóan veszélyeztetett.
