2011. augusztus 7. - A tudósok kidolgoztak egy olyan matematikai modellt, amelynek segítségével a környezeti feltételek alapján megbecsülhető a fák maximális magassági növekedése. Remélik, hogy a modelljük segítséget nyújt az ökológusoknak a fák és a környező ökoszisztéma közti kapcsolat jobb megértéséhez.
Az eszköz a klímapolitikusoknak is segíthet, számolni azzal, hogy az éghajlatváltozások hogyan befolyásolták a fa hozamot - tették hozzá.
A kutatók felfedezéseiket a Plos One folyóiratban jelentették meg.
A modell igazi célja az volt, hogy találjunk valamit, ami az alapvető mechanizmusokon alapul, magyarázta Chris Kempes, aki a Technology Massachusetts Institute (MIT) föld, légkör és bolygó tudományok osztályának PhD kutatója.
Ez vizsgálja az alapvető fizikai hatásokat egy-egy fára, mint például a belső folyadék áramlásra illetve a záródás szerkezetére, mondta BBC Newsnak.
Megállapították, hogy a faágak egy fraktált képeznek, ami azt jelenti, ha valójában levágsz egy ágat, azután felnagyítottad azt, ez úgy nézett ki, mint egy egész fa.
Ha pontosan rögzíted ezt a hálózati szerkezetet, azután megjósolhatod, hogy a dolgok hogyan változnak mérettel.
Ehhez a kerethez a csoport helyi meteorológiai adatokat, mint például a csapadékot és évi hőmérsékleteket, illesztett, hogy ezek alapján megjósolják a fák maximális magasságát a területen.
A hivatalos adatokkal összehasonlítva, amiket az US Forest Service gyűjtött, azt találták, hogy a jóslataik megközelítették a tényleges mérések adatait.
Érdekes módon a modell egy fa ideáltípuson alapult - egy olyanon, amely minden fafajt képvisel -, és nem törekedtek arra, hogy tükrözze vissza azt a fafajt, amit modelleznek.
Ha végzünk egy becslést észak-nyugaton, ahol sok eső van és nagyon magasak a fák, vagy ha csinálunk egyet dél-nyugaton, ténylegesen nem változtatjuk meg a modell jellemzőit a fajok tekintetében, mondta Kempes.
Ugyanazt a tesztfát használjuk ezeknek a becsléseknek az előállítására, különböző környezeti feltételek közepette.
Arra is használtuk a modellt, hogy megnézzük, mi történne a maximális famagasságokkal, ha az évi hőmérsékletben egy nagy változás következne be.
Azt találták, hogy 2 C fok hőmérséklet növekedés a fák átlagos maximális magasságának 11 százalékos csökkenését, amíg 2 C fok csökkenés a fák maximális magasságának 13 százalékos növekedését jósolta a becslés.
Kempes úgy gondolja, hogy ez a fajta becslés hasznos lehetne azoknak az éghajlatpolitikusoknak, akik tudni akarják, hogy az éghajlatváltozás milyen hatással van az ország erdeire.
A modell segíthet tájékoztatni a politikát bármilyen időszakban, arra vonatkozóan, hogy számíthatnak arra is, hogy a fahozamok mennyit változhatnak, mondta.
Hozzátette, hogy a modell valószínűleg működik a világ más régióiban is, nem csupán az USA-ban.
A kutatók remélik, abból a szempontból fejleszthetik a modellt, hogy meg tudják becsülni az egyes fafajok potenciális magasságát.
Ha a sivatagba viszel egy igazán kicsi borókafát, és ugyanezt teszed észak-nyugaton, ez utóbbi talán négyszer olyan magasra fog nőni, de ez nem fogja elérni egy mamutfenyő magasságát.Ez mind az ökológia érdeklődési körébe tartozik: mennyiben határozzák meg a létezést a környezeti illetve a genetikai tényezők? – tette hozzá. Mark Kinver
