Párizs – A legtöbb hozzászóló egyetértett abban, hogy az Európai Uniónak meg kell őriznie vezető szerepét a 2009-es globális klímaegyezmény létrehozásában. Ehhez még idén tető alá kell hozni a közös európai klímavédelmi megállapodást, jóllehet a tárgyalások nehéznek ígérkeznek - mondta az MTI-nek csütörtökön Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője, aki az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek franciaországi informális találkozóján képviseli Magyarországot.
A francia EU-elnökség keretében a klímavédelemről, majd az energiabiztonságról a Párizs mellett Saint-Cloud-ban tanácskoznak három napon át a 27 tagállam illetékes európai miniszterei. A találkozóra civil szervezetek és tudósok is meghívást kaptak.
Faragó Tibor szerint abban egyetértés van, hogy az Európai Uniónak meg kell őriznie a klímavédelemben betöltött vezető szerepét, de ugyanakkor az is igaz, hogy az EU önmagában nem tudja megoldani a klímavédelem problémáját, hiszen ahogy az a konferencián elhangzott, a világ széndioxid-kibocsátásának jelenleg csak 15 százalékáért felelős az unió. Kényes kérdés, hogy a fejlett országok, például az Egyesült Államok mit tesznek a klímavédelem érdekében és hajlandóak lesznek-e jövőre aláírni a koppenhágai egyezményt.
Emellett a gyorsan fejlődő országokkal, ahol nagyon magas a kibocsátás, külön tárgyalásokat kell folytatni a megállapodás érdekében. Franciaország javaslata az, hogy az EU nyújtson anyagi és technológiai támogatást a fejlődő államoknak, hogy képesek legyenek a kibocsátás szabályozásával foglalkozni - tette hozzá a magyar tárgyaló.
Az ENSZ jelenleg érvényben lévő, kiotói egyezménye a 2008 és 2012 közötti időszakra írja elő a széndioxid-kibocsátás csökkentését. A nemzetközi közösség tavaly Baliban elsődleges célnak tűzte ki, hogy jövő év végéig szülessen meg egy újabb egyezmény Koppenhágában a 2012 és 2020 közötti időszakra. A két nappal ezelőtt kezdődött francia EU-elnökség egyik legfőbb prioritása a klímavédelem, s az EU környezetvédelmi és energiabizonsági paktumát Párizs decemberig tető alá kívánja hozni, hogy a 27-ek biztos háttérrel vehessenek részt a nemzetközi tárgyalásokon, köztük már a lengyelországi Poznanban rendezendő év végi ENSZ-konferencián is.
"A konferencia zártkörű megbeszéléseinek kritikus témája elsősorban az, hogy az új tagállamok jelentős része a gazdasági szerkezetátalakításnak köszönhetően csökkentette a kibocsátását, és ezen az úton kíván továbbfejlődni, és ehhez támogatásra is szükség lenne. Mindezt az Európai Bizottság csomagja nem veszi figyelembe, viszont néhány régi tagállam számára lehetővé tenné, hogy 2020-ban többet bocsásson ki, mint 1990-ben" - fogalmazott Faragó Tibor. Hozzátette: "A kérdés alapvetően az, hogyan lehet elismerni az új tagállamoknak mindazt, amit eddig tettek".
Az új szabály-elképzelések egy részét hét kelet-európai tagország, köztük Magyarország méltánytalannak tartja, s azt szeretné, hogy az EU vegye figyelembe mindazokat az eredményeket, amelyeket az új uniós tagállamok 1990 óta értek el ezen a területen, és ne 2005-öt jelölje meg a kötelezettségvállalások alapjául. Az EU mint egész 1990-hez képest összesen 20 százalékos kibocsátás-csökkentést vállalt 2020-ig (nemzetközi megegyezés esetén ez lehet, hogy 30 százalékra növekszik), de az Európai Bizottság új javaslataiban már 2005-öt venné alapul a vállalások teljesítését célzó erőfeszítések tagországonkénti elosztásához.
A tagországonkénti elosztásnál az 1990-es referencia év felvetésea magyar álláspont szerint azért fontos, hogy az EU összhangban legyen önmagával, azaz hogy a tagállamok külön-külön is megmutassák harminc éves vállalásukat. "Nem a vádaskodás a cél, hanem az, hogy a rendszer igazságosabban működjön" - hangsúlyozta Faragó.