A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT), célja, hogy a politikai döntésekben megjelenjen a fenntarthatóság elve, illetve a döntéshozók figyelembe vegyék a jövő generációk érdekeit – jelentette be Szili Katalin házelnök, aki egyben az NFFT elnöke is.
Nem csupán a környezetvédelem a fő feladata a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsnak - hangsúlyozta az alakuló ülés után Szili Katalin. A négy társelnök szimbolizálja, hogy a társadalom minden területe részt vesz a frissen alakult fórumban - tette hozzá: Szabó Imre környezetvédelmi miniszter a kormányzati oldalt, Láng István akadémikus a tudományt, Katona Kálmán az ellenzéki oldalt és Papp Zoltán professzor a civil szférát képviseli.
A tanács egyik alapvető feladata az, hogy 2030-ig terjedően olyan stratégiát alakítson ki, amelyben a gazdaság nem cél, hanem eszköz a társadalompolitikai célok megvalósításában, amelyben a gazdasági, a társadalmi és az ökológiai érdekek és értékek egymással harmóniában jelennek meg.
Szabó Imre a társadalom egészére kiterjedő feladatkörként határozta meg a tanács céljait, egyben leszögezte, hogy nem miniszterként, hanem társelnökként kívánja ellátni tevékenységét a fórumban.
Láng István szintén üdvözölte a tanács létrejöttét, hiányt pótló szakmai összefogásnak nevezte a különböző társadalmi területek párbeszédének fórumát.
Katona Kálmán konkrét feladatnak tartja, hogy mind e tanács, mind a társadalmi területek fenntarthatósági szempontjainak meglétét folyamatosan vizsgálni kell annak érdekében, hogy a jövő generációinak élhető környezete maradjon.
Papp Zoltán orvosként a jóléti és egészségi állapot elérését tűzte ki a tanács fő feladatául. Olyan emberközpontú fórumként értelmezte a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot, ahol a civilek részvételével lehetőség nyílik az egészségért való küzdelemre.
A tanácsnak 34 tagja van, a delegáltak között jelen vannak a politikai, a gazdasági, a tudományos, az egyházi és a civil szféra képviselői is.
A fenntarthatóság váljék a fejlődés hajtóerejévé – olvasható a tanács közleményében.
Céljaik:
A magyar társadalomban uralkodó viszonyok újragondolása, az igazságosság, a kölcsönös nagylelkűség, a megértés, a békesség, és az együttműködés jegyében. Olyan erkölcstudatos értékrend kialakítása, amelyben a döntéshozók nem kerülhetik ki a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételét.
A társadalom, a gazdaság, a természeti környezet harmóniájának és az erre épülő fejlődés kereteinek megteremtése.
Híd létesítése a politika a civil társadalom és a gazdaság szereplői között, országos és helyi szinten egyaránt.
Eszközeink:
A széles, eleven erejű társadalmi igény felkeltése és a támogatás megszerzése a fenntartható társadalom megvalósításának ügye mellett.
A társadalmi szintű tudatformálás, a fenntartható fejlődés elérésével kapcsolatos feladatok, célok és eredmények megismertetése, hogy az egyének felülemelkedjenek saját rövid távú érdekeiken, a közösség hosszú távú céljainak megvalósulása érdekében - különös hangsúllyal az ifjúság oktatása és nevelése körében.
Egyetértés elősegítése, hogy a társadalom annyit vegyen el a környezetétől, amennyit a természetes folyamatok képesek újratermelni.
Annak tudatosítása, hogy a fenntarthatóság céljaihoz vállalt költség nem áldozat, hanem megtérülő befektetés a jövő érdekében, az állam, az önkormányzatok, kisebb-nagyobb közösségek, gazdálkodók és családok háztartásaiban.
Minden születendő jogszabályban érvényesüljenek a fenntarthatóság szempontjai.
A tudomány eszközeinek bővítése a fenntartható fejlődés ügyének hathatósabb támogatására.
Mind globális, mind regionális szinten az egymásra utaltság felismerése, felismertetése és érvényesítése a nemzetközi kapcsolatok terén.
A felelősség közös, a jövő kötelez!
