A Duna Soltnál (ForestPress fotó)
Több mint egy évszázadon át bántalmaztuk, ma már ünnepelhetjük a Dunát, de a pezsgőbontás még korai
A Dunát méltán nevezhetjük Európa ütőerének, hiszen 10 ország népét és kultúráját kapcsolja össze. 20 millió ember ivóvízellátását biztosítja, 5000 állatfajnak ad otthont, valamint kikapcsolódási lehetőségeket nyújt – olvasható a WWF Magyarország közleményében.
Több mint egy évszázadon át bántalmaztuk: a különböző beavatkozások révén elvesztette árterei 80 százalékát, halállománya megcsappant. Az utóbbi húsz évben újra elkezdtük megbecsülni, melynek pozitív hatásai már láthatóak. A sikertörténet azonban ismét megállhat, folyónk most mederátalakítással járó újabb gyötrelmek elé néz.
A vízminőség javult
Az Európai Unió Víz Keretirányelve hatására – melyet fokozatosan kiterjesztenek a Duna teljes hosszára, beleértve a nem EU országokat is – kezd javulni a vízminőség és a Duna ökológiai állapota. Vannak olyan szakaszai, ahol hosszú évek után ismét lehet fürödni. A Budapesten épülő szennyvíztisztító működésbe lépése után várhatóan még jobb lesz a helyzet.
Új remények ébredtek a folyó értékes ártéri területeinek megőrzése és helyreállítása terén is. Az egyre nagyobb károkat okozó áradások és az egykori ártéren folytatott intenzív mezőgazdasági termelés összeomlása következtében az illetékes hatóságok felismerték, hogy a sértetlen állapotban megőrzött vizes területek értékesebbek, mintha lerombolnák őket. Hazánkban, a közelmúltban Gemencen kezdtek bele árterek helyreállításába és a túlzott szervesanyag-szennyezés csökkentésébe.
A folyó utolsó 1000 kilométernyi szakaszán Románia, Bulgária, Moldova és Ukrajna kormányai elkötelezték magukat Európa eddigi legnagyobb léptékű folyóvédelmi programja mellett, amely közel 1 millió hektár védett területet és 240 ezer hektár helyreállított árteret jelent majd.
A legveszélyeztetettebb folyó
A biztató eredmények mellett sajnos komoly, aggodalomra okot adó történések is elkezdődtek, melyek elegek voltak ahhoz, hogy a WWF márciusban a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója közé sorolja a Dunát.
Az Európai Unió támogatásával olyan beavatkozásokat és mederátalakításokat terveznek, melyek miatt az élő folyó hamarosan nem lesz több, mint egy hajózócsatorna. A Transz-Európai Közlekedési Hálózat (TEN-T, Trans-European Transport Network) célja az Unión belüli piac fellendítése, a nyugati és a közép-kelet-európai tagállamok piacának összekapcsolása.
A Duna több mint 1000 kilométernyi szakaszán – többek között a teljes magyarországi szakaszon – fognak beavatkozni, medret mélyíteni vagy különböző műszaki megoldásokkal duzzasztani. Ezek károsíthatják a Duna élővilágát, tönkre tehetik a tájképet, árvízi kockázatot okoznak, és veszélyeztetik az ivóvízforrásainkat.
A mederelterelés miatt Szlovákia továbbra is elvonja a Szigetköztől a víz jelentős részét, melynek ügyében még mindig nincs megegyezés a két állam között. A küzdelemnek az élővilág látta és látja kárát.
A hajózást alakítsuk a folyóhoz, ne a folyót a hajókhoz!
Elavult, drága és szükségtelen beavatkozásokat terveznek, hogy mélymerülésű hajók járhassanak a Duna teljes hosszán, holott Magyarország számára a vízmélység növelése a legkevésbé előnyös. Helyette modernebb flottával, a kikötői infrastruktúra és informatika fejlesztésével, helyes áruforgalom-szervezéssel kellene növelni a folyóvízi fuvarozás hatékonyságát, ami a közútról leveszi a terhek egy részét.
– A WWF álláspontja az, hogy a teherszállítás célú vízi közlekedés fejlesztése ne okozzon ökológiai károkat, például árterek, folyómeder pusztulását – hangsúlyozta Márkus Ferenc, a WWF Magyarország igazgatója. – A kizárólagosan meder-átalakításra épülő hajóútfejlesztést nem tartjuk elfogadhatónak és hosszú távon fenntarthatónak.
