Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar-román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság a közelmúltban Bukarestben tartotta második ülésszakát, ahol megállapodtak arról, hogy Magyarország és Románia ad hoc szakbizottságot hoz létre egy hónapon belül annak érdekében, hogy a Maros és a Tisza vízgyűjtő térségében a potenciális környezeti veszélyforrásokat felmérje. A testület kiemelt feladata lesz a verespataki aranybánya-projekt lehetséges hatásainak a vizsgálata – tudatta a KvVM.
A Védegylet megdöbbenéssel értesült arról, hogy a Környezetvédelmi Bizottság legutóbbi ülésének napirendjéről levették Verespatak témáját, valamint Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy "ha Verespatakon megvalósulna egy aranybánya beruházás és ott esetleg katasztrófa történne, az Magyarországon már nem éreztetné hatását".
Emiatt a Védegylet és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös sajtótájékoztatót tartott a romániai Verespatakon folyó bányafejlesztési munkálatokkal, illetve azok várható következményeivel kapcsolatos álláspontjáról és követeléseiről.
A román csatlakozási tárgyalások környezetvédelmi fejezetének közeli lezárása rendkívül sürgetővé teszi a Romániát és Magyarországot potenciális környezeti katasztrófával fenyegető verespataki beruházás elleni fellépést.
A zöld szervezetek sajtótájékoztatójukon közzé tették a beruházással kapcsolatos állásfoglalásukat és követeléseiket, melyek szerint a bányaprojekt elvetésétől kell függővé tenni, hogy Magyarország támogatja-e Románia Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásain a környezetvédelmi fejezet lezárását.
Ez úgy tűnik, lényegesen eltér a KvVM legújabb álláspontjától. A nyilatkozatháború azonban folytatódott a minisztérium által kiadott közleménnyel.
Ebben az olvasható, hogy a magyar kormány elsődleges célja, hogy a romániai Verespatakra tervezett külszíni aranybánya beruházás egyáltalán ne valósuljon meg, mert így nem merül föl a létesítménnyel kapcsolatos környezeti kockázat. Ezt az álláspontot Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyértelműen megfogalmazta román kollégájának a Magyar-román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság múlt héten sorra került bukaresti ülésén.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a magyar környezetvédelmi tárca és vezetője már a tervezett beruházásról szóló első hírek óta, a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Persányi Miklós az idén nyáron a helyszínen tett látogatásakor maga is olyan információkat kapott, hogy a környezetre veszélyes technológiával kívánják működtetni az aranybányát. A projekt kiterjedése, nagyságrendje olyan jelentős, hogy nemcsak az ottani tájon ejtene súlyos sebet, és a környezetet szennyezné, hanem egy esetleges szivárgás vagy kiömlés a zagytározóból nagy cián-koncentrációjú szennyező anyagot juttatna a Tisza vízgyűjtő területébe. Márpedig a magyar kormány minden módon el kíván kerülni egy ahhoz hasonló katasztrófát, mint amilyen a tiszai ciánszennyezés volt 2000-ben. Ez egyébként első rendű román érdek is, hiszen egy ilyen szennyezés több mint 400 kilométer hosszan romániai vizeken „utazna”, amíg nem érné el Magyarországot, így elsősorban a román környezetre jelentene nagy veszélyt – folytatódik a közlemény.
A mostani bukaresti találkozón Speranta Maria Ianculescu miniszter asszony tájékoztatást adott arról, hogy a beruházó cég – a korábbi környezetvédelmi engedély-kérelme visszavonása után – továbbra sem nyújtott be új kérelmet. Ez azt is jelenti, hogy a román környezetvédelmi tárcának, amely ugyancsak ellenzi a bányanyitási terveket, csak akkor lesz lehetősége e kérdésben dönteni, amikor döntési helyzetbe jut.
Persányi Miklós miniszter a román kollégájával egy év alatt immár harmadízben tartott megbeszélésen elérte, hogy a román fél kötelezettséget vállalt magyar szakértők bevonására a projekt majdani környezeti hatásvizsgálati eljárásába, amennyiben arra sor kerül. Abban is megállapodott partnerével a vegyes bizottsági tárgyalások keretében, hogy ad hoc szakbizottság alakul arra, hogy felmérjék a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén a potenciális környezeti veszélyforrásokat, különös tekintettel a verespataki beruházásra. Emellett a tárca közreműködik a két ország kormányfői között októberben született megegyezés végrehajtásában; eszerint ugyancsak közösen, illetve EU szakértők részvételével vizsgálják meg a verespataki projekt hatásait.
A zöldtárca közleménye azt állítja, hogy minden olyan lépést megtettek a magyar érdekek képviselete, a határokon átterjedő környezetszennyezés lehetőségének elkerülése érdekében, amelyet a konkrét esetben a jelenlegi szakaszban meg lehetett tenni.
A tárca álláspontja szerint a környezeti kockázatok csökkentésére a legfontosabb biztosíték éppen Románia Európai Uniós csatlakozása lesz. Az EU nemrégiben elfogadott bányászati irányelve ugyanis rendkívül szigorú határértékeket szab a szennyező anyagok – köztük az aranykitermeléshez használt cián-vegyületek – koncentrációjára. A román fél pedig elfogadta ezt az elvet, így bármilyen új létesítményt csak az elérhető legjobb technológiával szerelhetnek fel, így a szennyezőanyag-kibocsátást a veszélyes szint alatt lehet tartani.
Ismeretes, hogy a Verespatak környéki hegyek becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt tartalmaznak. Az arany- és ezüstkincs kinyeréséhez 225 millió tonna kőzetet kívánnak feldolgozni.
