ImageFelelős állattartást a mindennapokban! – figyelmeztet az Orpheus Egyesület közleménye
Az állattartás két csoportba sorolható: gazdasági és kedvtelési célú állattartás. A Laboratóriumi Állatok Világnapja, minden évben április 24-e. Az ember a környezetében található háziasított és vadállat állományt a mindennapi élet során széles körben használja. Õket tesszük ételként az asztalra, belőlük készülnek ipari módon termékek, van, aki prémjükkel védi hidegben a testét, sokan az erdőkben hobbiból lövik őket, vannak, akik állatukat családtagként tartják. Felgyorsult világunkban egyre kevesebb szó esik az állati élet tiszteletéről, pedig az állatok felhasználásának az ember sokat köszönhet.
Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági vagy haszonállatok közé általában az ember számára élelmezési célból iparszerűen vagy munkavégzés céljából tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart.
Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott (Magyarországon sok tízezer ilyen célból elpusztított) állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem.
Az Orpheus Állatvédő Egyesület véleménye szerint az ország állattartási kultúrája vad, haszonorientált, a humánus alternatíva sok esetben ezért nem érvényesülhet.
A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik - hizlalják, sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli és nemzetközi formája is gyalázatos. Libák-szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotban jutnak a „végcélhoz”, a juhok és sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, ezt a minőséget kapjuk vissza, amikor az áruházakban megvesszük az étkezéshez a hozzávalókat.
A kedvtelési állatok tartása évről évre egyre szélesebb körben terjed, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja áll rendelkezésre legális-illegális formában erre a célra. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvtelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a kedvenc állatokat egy életen át kellene gondoznunk, és megfelelő feltételekkel kellene rendelkeznünk a tartásukhoz. Az állattartáskor fontos lenne, hogy az állat védelme érdekében megfelelő életteret alakítsunk ki. Magyarországon évente több százezer állat válik kóborrá érdektelenség miatt, a gyepmesteri telepeken az országban több tízezer állatot pusztítanak el.
A tél közeledtével ruhatárunk kabátjait is selejtezzük, és van, aki sokszázezres prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban több tízezer szürke róka válik a prémkészítés áldozatául, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok százezer. Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény és a termelési kedv. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült prémnek is van alternatívája.
A laborállatok kérdésköre igen bonyolult. Joga van-e az embernek (mint főragadozónak) más fajú élőlényeket felhasználni arra a célra, hogy saját maga számára a túlélést segítse? – teszi fel a kérdést az Orpheus. Emberi szemszögből a válasz egyértelmű: igen. De ha beleképzeljük magunkat egy laboratóriumban kísérleti állat bőrébe, a kérdésre adott válasz már nem ilyen határozott. A laboratóriumi állatok száma a világon eléri a 100 milliót, védelmük fontosságára való tekintettel saját napjuk van, a Laboratóriumi Állatok Világnapja, minden évben április 24-e.
Október 4-én, az Állatok Világnapján, melyet Szent Ferenc közismert tevékenysége után jelöltek ki, és az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatkor megtaláljuk a humánus normát. Valósítsuk meg az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti normát, hogy mi emberek, egymással szemben is hasonlóképpen bánhassunk – fejeződik be az Orpheus közleménye.