Újabb súlyos környezetkárosítás a zalai erdőkben. A rendőrség tehetetlen?– 2007. január 27-én (szombaton) 10 óra 30 perckor jelzés érkezett igazgatóságunkra, hogy egy hahóti erdőterületen hatalmas ütemben vágják az erdőt. A terület beazonosítása és a rendőrség értesítése után azonnal a helyszínre sietettem az illetékes erdőfelügyelővel – tájékozatta megkeresésünkre a ForestPress-t Ferenczy András, Zala Megyei MgSZH Erdészeti Igazgatóságának igazgató-helyettese.
A fakitermelést megközelítve már messziről hallatszott a motorfűrészek zúgása, távolról olyan volt az erdő, mint a felbolydult méhkas. Egyszerre 7-8 fakitermelő döntött, 2-3 percenként dőltek egymás után a méretes fák (az erdőtervi leírás szerint átlagosan 27 méter magasak és 30 cm átmérőjűek). Az erdő 72 éves és hektáronként közel 500 köbméter élőfa-készletű. Az erdőrészletbe érve még a rendőrség megérkezése előtt leállítottuk az engedély nélküli fakitermelést. A helyszínen 12 főt leltünk fel, közöttük az erdő egyik tulajdonosát, akinek fogalma sem volt arról, hogy kizárólagos vagy résztulajdonos csak. (Később a tulajdoni lap szerint bebizonyosodott, hogy a jelen lévő tulajdonos csak rész tulajdoni hányaddal bír, a terület 28 százaléka más tulajdonosok birtokában van.) A fellelt személyek között volt olyan, aki már több, nagy területen végrehajtott engedély nélküli fakitermelésnél is jelen volt.
Az erdő siralmas látvány nyújtott. A hatályos üzemterv szerint – a zömmel bükkös állomány – több, mint 30 év múlva érte volna el a vágásérettséget. Tekintettel a termőhelyi és állományviszonyokra, természetes felújítóvágással kellett volna majdan kitermelni, hogy az erdő termőhelyhez igazodott, szelektálódott génállománya átöröklődjön, a lejtős területen a felújítás során ne lépjen fel számottevő erózió. Ehelyett szabályszerű tarvágást hajtottak végre, a területen a fákat egymásra döntve.
– A jelenlévő résztulajdonos nyilatkozott arról, hogy a fakitermelést az ő megbízásából végzik, és felháborodottan kikérte magának, hogy az ő tulajdonosi jogait, a fakitermeléshez való jogát jogszabály korlátozza – számolt be a történtekről Ferenczy András. – Mint kiderült reggel 7 óra óta dolgoztak, és alig több, mint 5 óra alatt közel 4 hektár erdőt vágtak tarra. A munka szervezettségére jellemző volt, külön tankoló, motorfűrész-javító, láncélező személyeket alkalmaztak annak érdekében, hogy fennakadás nélkül folyhasson a döntés.
A terület határait beazonosítva kiderült, hogy a tarolás során a szomszédos, állami tulajdonban és a Zalaerdő Zrt. kezelésében lévő bükkösbe is belevágtak 0,3 hektáron annak ellenére, hogy a határ szabványos taghatár-jelekkel ki volt festve. A taghatár-jelet magán viselő, kidöntött fát a helyszínen megtalálták.
A fakitermelésről a hatóság munkatársai jegyzőkönyvet vettek fel, melyben rögzítették a további fakitermelést megtiltó, helyszínen kihirdetett határozatukat is.
Az elvégzett fakitermelés az erdészeti hatóság véleménye szerint környezet-károsítás bűncselekményének minősül, mivel a tarra vágott erdőrészek nem voltak vágásérettek, így azok nem tölthették be a körzeti erdőtervben is megjelölt, a társadalom számára fontos közjóléti, szociális, egészségügyi funkciókat, nem érhették el ezen funkciók tartamos biztosításához szükséges vágásérettségi korukat.
– Az idő előtt kitermelt állományok felújítása a hatályos törvényi előírások szerint, az üzemtervben előírt vágáérettségi korban, kizárólag felújítóvágással történhetett volna, amely során átörökítésre került volna a levágott állomány termőhelyhez igazodott genetikai változatossága – magyarázta a szakember. – A tarvágás miatt erre már nincs lehetőség, ez mesterséges erdősítéssel (csemetével) sem pótolható.
Emellett az idegen tulajdonban folytatott fakitermelés felveti a rongálás és a lopás kísérletének, mint bűncselekményeknek a gyanúját is. Ennek ellenére a helyszínen a rendőrség részéről intézkedő körzeti megbízott - igazgatóságunk jelenlévő kollégáinak kifejezett kérése ellenére - olyan utasítást kapott a rendőrkapitányságon ügyeletet ellátó tiszttől, hogy a fenti bűncselekmények elkövetéséhez felhasznált eszközök (motorfűrészek) nem foglalhatók le, illetve az igazoltatott személyek azonnali kihallgatása nem szükséges (ez utóbbi elmaradása kiváló lehetőséget biztosít az érintett személyek „összebeszélésére, kioktatására”).
A hatékony intézkedés elmaradásának köszönhetően másnap (vasárnap) késő délután ismételten zúgtak a fűrészek, a helybeliek elbeszélése alapján.
Hétfőn mind az erdészeti hatóság, mind a Zalaerdő Zrt, mind a fakitermelésre hozzájárulást nem adó kisebbségi tulajdonosok megtették a szükséges feljelentéseket, ezenkívül panaszt emeltek, a véleményük szerint, elmaradt rendőri intézkedés miatt is.
– Hétfő délután ismét bejelentést kaptunk, hogy a fakitermelést tovább folytatják – fűzi tovább Ferenczy András. – A rendőrséggel közösen helyszínre sietve négy személyt és további mintegy 0,5 ha új tarvágást találtunk a vágásterületen a fakitermelést megtiltó határozatunk ellenére. A fellelt személyek közül egyikük a szombati napon is jelen volt. A helyszínen nem voltak hajlandók semmiféle iratot átvenni és a felvett jegyzőkönyvet sem írták alá. Ismételt kifejezett kérésünk ellenére sem történt a rendőrség részéről az igazoltatáson kívül semmi, nem került sor előállításra illetve a bűncselekményekhez felhasznált eszközök lefoglalására.
A fentiek több kérdést is felvetnek. Az erdészeti igazgatóságok szakembereinek tapasztalatai szerint országosan nagyon eltérő módon közelítik meg a bűnüldöző szervek az ilyen típusú fakitermeléseket. A Kiskunhalasi Rendőrkapitányság – amelynek területén már ipari méreteket öltött a hasonló jellegű, engedély nélküli fakitermelés – előzetes letartóztatásba helyezett már fakitermelést végző, végeztető személyeket, és a megtartott házkutatások során lefoglalta a megtalált motorfűrészeket, továbbá kiterjedt nyomozást végez. Zala megyében ezen fakitermelések következtében környezet-károsítás miatt tett feljelentések ügyében a rendőrség illetve a rendőrségi határozatokkal szemben tett panaszok nyomán az ügyészségek zömmel megszüntették a nyomozást, azzal az indokkal, hogy bűncselekményt nem találtak.
Úgy látszik, meg kell várni, hogy Zala megyében is több, mint évi 200 hektár erdőt vágjanak le tarra ilyen módon, gyakorlatilag következmények nélkül, hiszen a „bukóemberként” közreműködő, fakitermelést végeztető tulajdonosra kirótt több tízmilliós bírság behajthatatlan, a fakitermelést végző személyekre kiróható ötvenezer forintos bírság pedig nem visszatartó erő és szintén behajthatatlan. A tűzifa árának emelkedésével pedig egyre fiatalabb erdők levágása is gazdaságossá válik, főleg ha az érintettek – az engedély nélküli fakitermelés mellett – nem tesznek eleget erdőfelújítási, erdőfenntartási járulék-fizetési és adózási kötelezettségeiknek sem.
Felmerül a kérdés: amennyiben a jogszabályok pontatlansága miatt nem lehet hatékonyan fellépni a jelenséggel szemben, az elmúlt 4-5 évben miért nem kerülhetett sor megfelelő jogszabály-módosításra? Az is érthetetlen, hogy a legfőbb ügyész által az elmúlt évben kiadott állásfoglalás miért nem érvényesíthető Zala megyében?
