Romániai környezetvédő szervezetek több hibát fedeztek fel a verespataki aranybánya beruházását végző cég, a Rosia Montana Gold Corporation által beadott engedélykérelemben.A civil szervezetek felkérték a társszervezeteket, hogy reagáljanak a beadványra.
Magyarország nem támogatja a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya megnyitását – ismertette Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a frissen kinevezett román kollégájához írt levelét a zöldtárca közleménye. A környezetvédelmi tárca vezetője hivatalos tájékoztatást kért a beruházás engedélyezési eljárásáról, valamint személyes találkozót is kezdeményezett Sulfina Barbu román miniszterrel. Persányi levelében kiemelte, hogy a két ország 2002 óta jelentős eredményeket ért el a környezetvédelmi és a vízügyi együttműködés területén. A Magyar-Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság 2004. novemberi ülésén meghatározták az idei év legfontosabb teendőit, különös tekintettel a határon átnyúló környezeti kockázatok megelőzésére.
A vegyes bizottság döntött egy ad-hoc szakbizottság felállításról, amely a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén - különös tekintettel a verespataki beruházásra - méri majd fel a lehetséges környezeti veszélyforrásokat. A testület 2005 elején tartja meg első ülését, amelynek magyar társelnökét már kinevezte a minisztérium.
Persányi Miklós felajánlotta román kollégájának a magyar szakemberek segítségét Románia európai uniós csatlakozási tárgyalásokon vállalt környezetvédelmi kötelezettségei teljesítéséhez.
A környezetvédelmi miniszter megismételte, hogy Magyarország nem támogatja a Rosia Montana Gold Corporation cég Verespatakra tervezett beruházását. A projekt kiterjedése, nagyságrendje ugyanis olyan jelentős, hogy nemcsak az ottani tájon ejtene súlyos sebet, hanem egy esetleges szivárgás vagy kiömlés nagy cián-koncentrációjú szennyező anyagot juttatna a Tisza vízgyűjtő területére.
Persányi Miklós hivatalos tájékoztatást kért a beruházás fejleményeiről, hiszen a társaság nemrégiben benyújtott környezetvédelmi engedély-kérelméről is csupán a sajtóból tájékozódhattak a magyar szervek.
