2011. március 10. - A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) a "Civil szervezetek hozzájárulása az agrár- és vidékfejlesztési stratégiához" című konferenciája keretében tárgyalt a készülő Vidékstratégiáról, Ángyán József parlamenti államtitkár, politikusok és agrárszakemberek részvételével. A Szövetség időszerűnek és rendkívül sürgetőnek tartja, hogy még ebben a félévben az Országgyűlés elé kerüljön a Nemzeti Vidékstratégia, melynek társadalmi vitája hamarosan elkezdődik.

"Fontosnak tartjuk, hogy a Vidékstratégia kiemelt szempontként kezelje a vidék népességmegtartó képességét. A vidék és város megfelelő minőségű, megfizethető, egészséges és biztonságos élelmiszerrel való ellátása elengedhetetlen. Az új stratégiának a helyi közösségek erősítését kell szolgálnia. Biztosítania kell továbbá a természeti erőforrások feletti helyi rendelkezést, a természeti értékek és a szerves kultúra
megőrzését, valamint az ember és a táj harmóniájának visszaállítását is. Mindezeket a kérdéseket az élelmiszer-önrendelkezés koncepciója foglalja keretbe, melynek megvalósulását megalapozhatná a készülő Vidékstratégia" - jelentette ki Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke.

"A Nemzeti Vidékstratégia irányai, szemlélete - amelyet Ángyán József államtitkár a konferencián elhangzott előadásában felvázolt - valódi áttörést jelenthet a fenntarthatóság irányába. A tervezetből eddig
megismert részletek alapján úgy tűnik, hogy a készítők jól látják a hazai agrárgazdaság és vidék jelenlegi mostoha helyzetének okait, és az intézkedések legtöbbje is megfelel a helyes iránynak" - folytatta az
MTVSZ társelnöke.

"Mindemellett néhány problémakörre is szeretnénk felhívni a figyelmet: a vidék és agrárgazdaság sorsát nem lehet összekötni a termelés további fokozásával. A jelenleg 12 millió embert ellátó hazai mezőgazdaság
teljesítményét nem lehet 15-20 millió ember ellátására növelni, s emellett még a biomassza energetikai célú felhasználását (beleértve az agroüzemanyagokat is) is bővíteni. Erre ugyanis sem az éghajlatváltozás,
sem a leromlott ökoszisztéma szolgáltatások nem adnak lehetőséget, ráadásul ez ellentétes a fenntarthatósági elvével is" - tette hozzá Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért igazgatója, az MTVSZ szakértője.

A versenyképesség hangoztatása kapcsán a Szövetség felhívja a figyelmet arra, hogy a verseny kiszorítja az alkalmazottakat a foglalkoztatásból, miközben a stratégia ígéretet tesz a vidéki térségek munkahelyeinek
gyarapítására. Hasonlóan félő, hogy a verseny a még nagyobb intenzitás felé kényszeríti az agrárgazdaságot, amely szintén ellentmond az ökológiai tájgazdálkodás elvárásainak.

"Kiemelten fontos, hogy a birtokpolitika garantálja a helyben lakó (ezért a környezetért felelősséget viselő) természetes személyek földhöz jutását és zárja ki a csupán profit-orientált tőkés társaságokat ebből a
körből" -- hangsúlyozta Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke. Az új Vidékstratégiának biztosítania kell a mezőgazdaságból megélni kívánó lakosság, fiatal agrárvállalkozók földhöz jutását. Az
egészséges, génmódosítás-mentes élelmiszerek előállításában kulcsfontosságú lehet az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése is, amelyet prioritásként kell, hogy kezeljen a Stratégia.
"A Stratégia kidolgozásakor építeni kellene az olyan helyi kezdeményezésekre, amelyek egy-egy térségben igyekeznek gazdasági és természeti körfolyamatokat helyreállítani, ilyen például a Völgyhangja
Egyesület, az Ormánság Alapítvány; Visnyeszéplak; az Élőfalu Hálózat; a Borsodi mezőség; a Hegyköz és a Bodrogköz -- hogy csak néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül" - tette hozzá Molnár Géza a
Fenntartható fejlődés és erőforrás Kutatócsoport szakértője.