2002. és 2006. között a Fülöp-szigeteki Haribon Alapítvány az Európai Bizottság és a Birdlife International (Sablayan, Kelet Mindoro) támogatásával, valamint a helyi önkormányzat és a Sablayan büntetés végrehajtás fegyintézeti gazdasága aktív részvételével, erdőmegőrzési projektet valósított meg. Az erdő védelme a helyi tervezési folyamat integrált részét képezte – olvasható a manilatimes.net oldalon.
A Birdlife nemrég Karin Eberhardtot bízta meg a projekt értékelésével, az alábbi részletek ebből származnak:
Régebben voltak, akik félve attól, hogy rabokba botlanak nem szívesen mentek ki az erdőre. Most kiképzett elítéltek „idegenvezetőként” működnek a Siburan erdőben. Megkeresik és meghatározzák a látogatókat érdeklő madarakat, a vendégek pedig a börtönudvar tágas gyepén speciálisan megépített bungalókban alszanak, háttérben az erdővel.
Az 1500 hektáros Siruban a legnagyobb érintetlen mélyföldi esőerdő, Mindoro szigetén található. A BirdLife International ezt a szigetet a világ tizenkét legkritikusabb állapotú endemikus, madár lakta területeként tartja számon. Hat tájjellegű madárfajából öt tartozik, a világ veszélyeztetett madarai közé, így a mirondoi Gallicolumba platenae, melyet tollazata alapján a köznyelv a vérző szívű galambként emleget.
Mario (Yoyong) Trasmonte a büntetés végrehajtás főfelügyelője meglehetősen kemény ember, aki 1300 kisebb, kevésbé súlyos és súlyos büntetését töltő elítéltet, és a börtön személyzetét igazgatja. Siruban nagy jelentőségű természetvédelmi területén vezetése alá tartozik egy nevelő gazdaság, négy büntetés-végrehajtó alegység. A mirondoi madaraknak viszont, – köztük a vérző szívűnek is – igen „messze kellene elrepülniük”, hogy az őrizeteseknél elkötelezettebb, jobb gondozókra találjon.
A galamb nevét arról a pirosas foltról kapta, ami a begye tollazatának része, ha a madár kidülleszti a mellét, úgy tűnik, mintha a szíve vérezne.
A helyzet nem volt mindig ilyen rózsás, hisz a természetvédelmi program indítása előtt sokan az erdő környékén lakók közül alkalmanként madarakat fogtak be. Az illegális fakitermelés, a faszénégetés és a termőföldszerző irtások mellett, a madár befogása a fajra és élőhelyre elsőszámú veszélyként leselkedett. Ma a börtöngazdaság a Környezetvédelmi és Természeti Erőforrások Minisztériummal együttműködésben végzi tevékenységét, a rabok, börtönőrök és erdőőrök közösen, rendszeresen járőröznek az erdőn. A járőrözés óta az illegális tevékenység jelentősen visszaesett.
A Haribon Alapítvány – mely a majomevő sasról kapta a nevét – hiszi, a természetvédelem sikerességének kulcsa, hogy az emberek megértsék az erőfeszítések értük is történnek, a siker az ő részük is.
