Bár a folyamat lassulóban, 1980 óta a mangrove erdők 20 százaléka ment tönkre
Sürgősen tenni kell a riasztó méretű mangrove erdőcsökkenés miatt, a világ sok országban bekövetkezett környezeti és gazdasági károk ellen, közölte a FAO és jobb mangrove védelemre és kezelésre szólít fel a számszerű adatok birtokában.

A világ mangrove erdeinek állapotáról pedig The world’s mangroves 1980-2005. tájékoztat részletesen. A mangrove erdők fontos fás-vizes élőhelyek, s igen sok országban már tilos a mangrove erdők vízi kultúrákká alakítása. Sok országban készítenek környezeti hatástanulmányt, mielőtt a mangrove erdős területek más célú hasznosításba kezdenek.
Erről a témáról beszélt február 2-án, a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából Wulf Killmann, a FAO Fatermékek és Ipari Részleg igazgatója, Rómában. A mangrove erdők elvesztésének üteme lényegesen gyorsabb, bármely más típusú erdők pusztulásánál. Ha a mangrove erdők irtása hasonló ütemben halad tovább, súlyos veszteségek következhetnek be a fajok változatosságában és a megélhetés lehetőségeiben.
Ezen túlmenően továbbá a só bejut a part menti területekre, eliszaposodnak a koralltelepek, a kikötők és a hajózási útvonalak, s turizmus is megsínyli a folyamatot.
Wulf Killmann hozzáfűzte, hogy a világ mangrove erdei és más vizes élőhelyek életközösségei fennmaradhassanak, a mostaninál hatékonyabb védelmet kell biztosítani, és fenntarthatóbban működő gazdálkodásba kell kezdeni.
Pozitív példák is elhangzottak, ilyen országnak számít Bangladesh, ahol nőtt a mangrove erdőterület nagysága, illetve példaértékűek Ecuador élőhely-helyreállítási törekvései.
A világ mangrove erdeinek állapotáról (1980-2005) kiadott értékelést a világ minden táját képviselő szakemberek készítették el. Az együttműködést a FAO mellett, az ITTO, (nemzetközti szervezet a trópusi fáért) is támogatta.
A sótűrő örökzöld mangrove erdők megtalálhatók a világ 124 trópusi és szubtrópusi országában, a tengerpartok mentén, a lagúnákban, folyótorkolatokban és deltákban, miközben védik ezeket a part menti területeket a talajeróziótól, a ciklonoktól és a széltől.
 A FAO és az ITTO jelenleg a Mangrove Ökoszisztémák Nemzetközi Társaságával, és más partner szervezetekkel mangrove világatlasz elkészítésé dolgozik, amit még az idén szándékoznak megjelentetni.
Emlékezetes, hogy a 2004. évi tragikus szökőár pusztító hatását számos szakember a mangrove erdők hiányával magyarázta. Éppen ezért, amint arról korábban beszámoltunk, 2005-ben a thaiföldi kormány a tengerparti mangroveerdők telepítésére programot hirdetett. Ismert az a tapasztalat, hogy a tengerparton tenyésző mangrove állományok hozzájárultak a szökőár pusztító hatásának csökkentéséhez.