Szakács Gábor rovásírás kutató arra hívja fel a figyelmet, hogy a Szarajevótól északra fekvő Visoko település határában felfedezett piramisokban a nemzetközi kutatócsoport által talált rovásjelek jelentős része megegyezett a Kárpát-medencei, azaz a Tordos-Vinca műveltség 8.000 éves írásjeleivel.
Ezt azonban a helybeliek nem tudták, ezért egyes jelek latin betűkkel összevethető alakja miatt a latin műveltség boszniai megjelenését vélték felfedezni.
Még a feltárást vezető piramiskutató, Boszniából az Amerikai Egyesült Államokba kivándorolt Semir Osmanagic is csupán szimbólumoknak és nem betűknek nevezte a karcolt jeleket.
Márpedig ezeknek a jeleknek meghatározó üzenetük van még akkor is, ha jelenlegi ismereteink szerint belőlük értelmes szó nem olvasható ki. Ennek magyarázata roppant egyszerű. A több ezer éves feliratok olyan korból származnak, amelynek szókincsét egyáltalán nem ismerjük, ugyanakkor a betűk ősi alakjukat mindmáig megőrizték. Friedrich Klára rovásírás kutató majd tucatnyit be is azonosított közülük a napjainkban használt Magyar Adorján és Forrai Sándor-féle rovás ábécé segítségével. Leggyakrabban a sátor alakú rovás S, a nyíl alakú C, a latin M alakú rovás V, valamint a latin E alakú rovás P fordul elő az eddig feltárt köveken.
A legizgalmasabb leletnek mégsem a felismerhető rovásbetűk bizonyultak, hanem a Nap piramis (eredeti nevén Visocica) gyomrába vezető alagútban, jó 150 méterre a bejárattól, csak térdelve megközelíthető tonnányi súlyú kő egyikén található jel. Ez pedig nem más, mint az erdélyi Tatárlakán (Tartaria) 1961-ben előkerült 8.200 éves agyagkorong egyik vésete, egy megfeszített íj, rajta nyílvesszővel. Ez a lelet azért jelentős, mert ha még el is fogadnánk a feltevést, hogy a piramis oldalát kötésben egymáshoz illesztett 30-35 tonnás kőlapok, akárcsak a vésetek a természet véletlenszerű "ajándékai", erre az azonosságra már nincs magyarázata a kétkedőknek.
Szakács Gábor szerint a Kárpát-medencéből, az írásműveltség bölcsőjéből kiáradó írástudó népek vitték ezeket a jeleket a mai Boszniai területére is, hiszen ma már csak egyetlen nép létezik Európában, amelyik ezeket a jeleket, mint betűket értelmezni és használni is tudja: a magyar.
Az elterjesztés bizonyítéka, hogy az említett E alakú rovás P megtalálható ebben a formában Trójában, Egyiptomban, továbbá az iráni Tepe Yahyaban (az egykori Pártus birodalom területe), csak mindenhol a Kárpát-medenceinél évezredekkel fiatalabb történelmik háttérrel.
Arra vonatkozóan, hogy hány évesek a jelek és a piramisok, Nadja Nukic, bosnyák geológusnőtől kaphatunk eligazítást. Szerinte a piramisokat az utolsó jégkorszak után, tehát úgy 12.000 évvel ezelőtt építették. Ezt látszik igazolni az a megállapítás, hogy a piramisokat mintegy 50 centiméteres humuszréteg fedi. Márpedig megállapították, hogy ezeken a hegyeken 1 centiméteres humuszréteg kialakulásához 250 év szükséges, ha a kettőt összeszorozzuk, akkor 12.500 év jön ki.
