SAJTÓKÖZLEMÉNY
A kormány megfelelőnek értékeli az agrárágazat uniós felkészültségét A kormány mai ülésén áttekintette az Európai Uniós felkészülés állását, ennek kapcsán kiemelten foglalkozott az agrárgazdaság helyzetével.
A kormány megállapította, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges jogharmonizációs feladatok végrehajtása az előírt ütemben folytatódik. Az intézményrendszer teljessé tételéhez a fennmaradó feladatok nagy részét a legnagyobb lemaradást örökölt mezőgazdaságban kell elvégezni, de a felkészülésben nincsenek olyan elmaradások, amelyeket a csatlakozásig ne lehetne pótolni.
A kormány megítélése szerint az agrárium szerepe Magyarországon jóval fontosabb annál a 3-4 százalékos aránynál, amelyet az ágazat a nemzetgazdaságban képvisel. Az Európai Unióhoz hasonlóan ugyanis hazánkban is egyre nő a mezőgazdaság vidéki népességmegtartó, környezet- és tájvédelmi funkciója. Mindezekre tekintettel a kormány megvizsgálta, hogy az elmúlt időszakban milyen tendenciák érvényesültek a területen, illetve azt, hogy az uniós csatlakozáshoz kapcsolódó változások hogyan érintik az egyes agrárágazatok pozícióit. Az agrárágazatban sikerült lefaragni az elmúlt egy évben azoknak a lemaradásoknak a nagy részét, amelyek a uniós felkészülés terén a korábbi évek során halmozódtak fel. Nem csak az intézményi felkészültség javult jelentősen, hanem a mezőgazdaság támogatásának mértéke is számottevően növekedett. 2004-ben 293 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési támogatás szolgálja az agrártermelők versenyképességének javítását. Ez az összeg 100 milliárd forinttal magasabb, mint a 2001-es, és 36 milliárd forinttal haladja meg az agrárfejlesztésről szóló törvényben meghatározott összeget. Az Európai Uniós tagsággal a támogatások forrása alapvetően megváltozik. A 293 milliárd forintból 54%-ot a magyar költségvetés, 46%-ot, pedig az Európai Unió biztosít.
A földügyekkel kapcsolatban az elmúlt időszakban számos kedvező fejlemény történt: kialakultak a haszonbérlet feltételei, pályázatok indultak, megkezdődött a földjelzálog-hitelezés és a földet életjáradékért program, valamint általános gyakorlattá váltak a birtokegyesítést szolgáló földcsere-ügyletek.
A kormány az agrárgazdaság helyzetét áttekintve kijelölte a következő időszak legfontosabb feladatait is. Ezek között szerepel a hazai termékek keresletének növelése az agrármarketing erősítésével, az egységes termelői érdekképviseleti rendszer megteremtése, az unió által elfogadott nemzeti támogatások további működtetése és az ehhez szükséges források biztosítása, a gazdálkodás környezeti feltételeinek megóvása, illetve a modernizáció és a gazdaságos üzemméret kialakításának ösztönzése. Tekintettel arra, hogy a növénytermesztési ágazatok általában javuló, míg az állattenyésztés összességében romló jövedelempozícióra számíthat a csatlakozást követő években, a kormány fontos feladata lesz a strukturális átrendeződést elősegítő és ösztönző lépések megtétele valamint az állami és civil szervezőmunka összehangolása.
Budapest, 2004. március 18.
Kormányszóvivői Iroda
