2011. június 8. - Lényegében továbbra sem tudni, miért pusztulnak a
méhkolóniák, annak ellenére, hogy kiterjedt vizsgálatokat végeztek a
növényvédő szerek rájuk gyakorolt hatásáról.
A városi kaptárakban termelt mézben - amit a méhészek csak "betonméznek" hívnak - nincsenek növényvédőszer-maradványok, de sok a nehézfém. Franciaországban felfedezni véltek egy betegséget, amikor a Gaucho és más növényvédő szerek megjelentek a piacon, de tíz évvel később még mindig a méhkolóniák pusztulásának ugyanazzal a problémájával állunk szemben" - mondta hétfőn Párizsban Philippe Lecompte, a Biodiverzitás a Méhekért nevű, méhészeket, gazdálkodókat és szakmai szervezetek tömörítő hálózat elnöke. Az élelmiszernövények termésének harminc százaléka függ a beporzástól, amelyet 80 százalékban a méhek végeznek el. Ez a megállapítás tragikus az amerikai kereskedelmi méhészek számára, ahol a kolóniák közel 33 százaléka pusztult el - mondta el Dennis Van Engelsdorp, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, az amerikai méhkolónia-pusztulás szindrómáját tanulmányozó csoportok koordinátora. "Hatvannégy különböző változót azonosítottunk, a növényvédő szerektől a génmódosításig és a vegyi hatóanyagokig, de nem találtuk meg a jelenség okát" - hangoztatta a kutató. A pennsylvaniai kutatók megjegyezték, hogy a virágporban lévő gombaölő szer magas szintje is károsan befolyásolja a méztermelést. Találtak egy újabb betegséget is, amely főként a kaptárokban élő méhkirálynőket tizedeli meg. Az amerikai kutató szerint a probléma összetett: a különböző tényezők kölcsönhatása súlyosbítja a jelenséget. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) márciusban tucatnyi olyan tényezőt sorolt fel, amely megmagyarázhatja a méhpusztulást, főként az iparilag fejlett északi országokban: a növényvédő szerek, légszennyezés, a virágos növények és a méhészek számának csökkenése, valamint egy halált okozó kártevő, amely kizárólag a méheket pusztítja el az északi féltekén. Az egyre több városi kaptárban termelt úgynevezett "betonmézzel" kapcsolatban Lecompte kijelentette: "rovarölő szerek ugyan nincsenek a fákon, de helyette jóval több a légszennyezésből származó vegyület, közöttük a mérgező nehézfémek (...), ráadásul a méhészek el is kényeztetik a városi méheket."
2024. augusztus 12. - Meghaladta az ukrán import méz mennyisége az autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedésekben előírt több mint 44 ezer tonnás uniós kvótát, így az Európai Bizottságnak két hete van megindítani azt a folyamatot, amelynek következtében ismételten csak vám megfizetése mellett érkezhet méz Ukrajnából az Európai Unióba.
2024. február 1. – Magyar kezdeményezésre és a méztermelők érdekeinek megfelelően a jövőben a mézesüvegeken kötelező lesz feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát az unióban – közölte Nagy István agrárminiszter.
Székesfehérvár, 2023. november 17. - A boltban minden hatodik élelmiszer a méheknek köszönhető, ezért kijelenthető: ha nincs méh, akkor nincs élelmiszer, nincs gyümölcs sem - mondta az agrárminiszter az európai mézes reggeli kampány pénteki, székesfehérvári programján.