Sólyom László köztársasági elnök országjáró körútja alkalmából vasárnap Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezett. A köztársasági elnök az „Értékőrző tájak és emberek Magyarországon" című országjárása során először a Körös-Maros Nemzeti Parkba, majd másodikként a Fertő-Hanság Nemzeti Parkba látogatott.
A mostani, sorrendben a harmadik állomása az országjárásnak. Az államfő vasárnap délután érkezett a Világörökség részéhez tartozó Aggteleki Nemzeti Park területére, de a háromnapos látogatás során elmegy a csereháti térségbe, Abaújba és Zemplénbe is. A köztársasági elnök és felesége, Sólyom Erzsébet vasárnap először Kelemérre érkezett, ahol sétát tett a keleméri Mohosban.
Ismert, hogy ez utóbbi területek korábban az Északerdő Zrt kezelésében álltak, s amint arról az elnöki pár saját szemével meggyőződhetett, az eltelt fél évszázadban egészen jól megőrizték az erdészek ezt az értékes vidéket. Amint arról korábban beszámoltunk, a közelmúltban lezajlott területátadás során néhány ezer hektár az Északerdő Zrt kezeléséből a nemzeti parkhoz került.
Ezért is tartjuk furcsának, hogy a korábbi gondviselők képviselőit, az MGSZH Miskolci Erdészeti Igazgatóságának és az Északerdő Zrt-nek az értékőrző vezetőit az elnöki túra protokollosai nem tartották érdemesnek meginvitálni. Ez, akárhogy is nézzük, műhiba.
Már csak azért is, mert – szerencsére – még számos értékes és szép látnivaló található a megye erdészeinek gondjaira bízott erdőkben, amit szíves-örömest megmutattak volna a Harmadik Magyar Köztársaság elnökének.
Azt már csak remélni merjük, hogy a térség anomáliáira – a Kánya-hegyen épült katonai toronyra és az Aranyos-völgybe tervezett szivattyús energiatárolós erőműre – is fölhívják a vendég figyelmét.
A Putnoki-dombság nyugati részén található közel 59 hektáros területen, körülbelül 300 méteres magasságban két lápszem fekszik, a Kis-Mohos tó és a Nagy-Mohos tó. A Mohos-tavakat csak a csapadék és a talajvíz táplálja. A láptavak jégkorszaki eredetűek, hegycsuszamlás útján keletkezett, lefolyástalan mélyedésben alakultak ki. Ilyen jellegű tőzegmohaláp 300 méteres tengerszint feletti magasságban a Kárpát-medencében csak nagyon kevés helyen található, legközelebb a Kárpátok és az Alpok magasabb régióiban fordul elő.
A túra után az elnöki pár Tornaszentandrásra látogatott, ahol felkeresték a város katolikus templomát. Tornaszentandrás honfoglalás kori magyar település. A hazai műemlékállományban páratlan értékként tartják számon a település középkori eredetű, román stílusú, ikerszentélyes katolikus templomát. Ezután újabb túra következett, a köztársasági elnök és felesége sétára indult a Rákóczi-barlangba. A Rákóczi-tavasbarlangot az 1950-es évek közepén fedezték fel. A barlangban két tó is van, amely kitölti a barlang víz alatti, eddig csak részben ismert járatait.
Az államfő hétfőn folytatja útját Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Délelőtt részt vesz a nemzeti parkot bemutató előadáson, melyen az államfő mellett beszédet mond a park igazgatója, Salamon Gábor is. Ezután az államfő túrára indul Európa egyik legnagyobb cseppkőbarlangjába, a Baradla-barlangba, majd találkozik a térség településeinek polgármestereivel.
A köztársasági elnök ezt követően a csereháti Tomor faluba látogat, ahol a Rom Som Alapítvány, egy olyan civil szervezet látja vendégül, amely a környék cigányságának felemelése érdekében végez munkát. A főleg romák lakta Csereháton a cigányság helyzetéről, perspektíváiról, életéről hallhat az államfő.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk sorrendben negyedikként kialakított nemzeti parkja. A parkot 1985-ben a földtani, felszínalaktani, karsztmorfológiai természeti értékek megóvása, megőrzése, fenntartása és bemutatása érdekében hozták létre. A nemzeti park Észak-Magyarország karsztvidékén - a hajdani Gömör-Tornai-karszt részeként - a Sajó és a Hernád folyó között, mintegy 20 ezer hektár területen helyezkedik el. A Nemzeti Park törzsterülete hat kistájhoz tartozik, ezek: Aggteleki-, Szalonnai-, Rudabányai-hegység, Alsó-hegy, Putnoki-dombság és a Bódva-völgy. Ezen a viszonylag kis területen a karsztfejlődés szinte valamennyi mérsékeltövi megjelenési formája megtalálható. A nemzeti park 1995 óta a Világörökség része.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe két, nagyjából egyenlő kiterjedésű részre, az Aggteleki- és Zempléni Tájegységre osztható. Az Aggteleki Tájegységben található maga a nemzeti park, illetve egy tervezett tájvédelmi körzet a Cserehátban. A Zempléni tájegységben két tájvédelmi körzet, a Zempléni- és a Tokaj-Bodrogzug adja a védett területek legnagyobb részét.
Az ANP Igazgatóság védett természeti területein, valamint az Igazgatóság működési területén jelenleg 13 fő látja el a természetvédelmi őrzéssel kapcsolatos feladatokat. Egy természetvédelmi területtel rendelkező őrre 36187 hektár működési-, valamint 5032 hektár védett természeti terület jut.
Mivel az ANP geológiai, természetföldrajzi és kultúrtörténeti értelemben is szerves egységet alkot a határ túloldalán működő Szlovák-karszt Nemzeti Parkkal, így a közös pályázatok és programok különösen hatékonyak és lényegesek. Az elmúlt évek egyik legnagyobb pályázati sikere az INTERREG-program keretében elnyert támogatás, amely a két oldal természetvédelmi területein a hatékony irányításhoz szükséges biomonitoring hálózat közös fejlesztését segíti.
