Előzetes becslések alapján a német erdők viharkára összesen 22-25 millió köbméterre tehető. A legérintettebb területek az ország középső részén találhatóak, nyugatról kelet felé haladva, Észak-Rajna Vesztfália Szászország vonalán volt a legnagyobb a pusztítás – olvasható az unece.org oldalon. Eddig az állapítható meg, hogy a januári szél nem haladta meg a korábbi viharok (Vievien/Wiebke 1990: körülbelül 75 millió m3; Lothar 1999: körülbelül 35 millió m3) pusztításának méreteit.
Másik különbség a korábbi viharkárokkal összehasonlítva, hogy a mostani gazdasági keretfeltételek sokkal kedvezőbbek, mint annak idején voltak. Tovább folytatódik a tavalyi évben tapasztalt erős kereslet mind az iparifa, mind a tűzifa iránt, így a fapiacok ezeket a mennyiségeket valószínűleg le tudják kötni.
Már megkezdték a fa kiszállítását az erdőből. Az időjárás kedvező alakulása (csökkenő hőmérsékletek, havazás) mindenképpen segíthet a munkában, valamint a szú populáció könnyebb ellenőrzésében és betegségek terjedésének megelőzésében.
Németországi vélemények szerint a Kyrill szélvihar erdőkre mért csapását főként piaci eszközökkel lehet majd kezelni.
Az olyan intézkedésekre, mint adó- és szállításkönnyítő eszközök, vagy anyagi segítség, koncentrált feldolgozást támogató gazdaságpolitikai akció a múltban sikeresnek bizonyult.
Az Egyesült Királyságban a kárszint viszonylag alacsony. Angliában 50 ezer köbméter károsodott fát regisztráltak. Walesben és Skóciában kisebb, szórványos széldöntésekről számoltak be. Az Egyesült Királyságban az összesítés azonban még folyamatban van.
Franciaországban az adatösszesítés még nem teljes. Nyilvánvaló viszont, hogy a kár nem éri majd el a 300 ezer köbmétert. (Ebből nagyjából 150 ezer köbméter a közösségi erdőket érinti. A magánerdőkben – tekintetbe véve, hogy mely régiókra csapott le a vihar –, a kár mértéke ennél valószínűleg kisebb.
