Los Banos – Kalifornia jávorszarvasok tucatjait engedik vissza oda, ahol szabadon mozoghatnak, az északi Coast Rangestől a Sierra Nevada déli nyúlványáig, megkísérelve ennek a Kaliforniában őshonos fajnak a visszafordítását a kipusztulás széléről.„ Ádamig és Éváig kellett visszamennünk”- mondta Jon Fischer a Kaliforniai Halászati és Vadgazdálkodási Osztály szarvasok befogásával megbízott projektének vezetője. Mára ebből sikertörténet lett.
Állami és szövetségi alkalmazottak 35 jávor szarvast fogtak be a San Luis National Wildlife Refuge ( Nemzeti Vad Menedékhely) farmokkal körülvett, kerítéssel lezárt területéről, Fresnotól 80 mérföldnyire, észak nyugatra. Másnap át is szállították őket. A tule szarvas (Cervus elephus nannodes) a legkisebb egyedszámú az államban élő három jávorszarvas faj közül, de a bika súlya akár a négy és fél mázsát is elérheti.
A mocsaras, füves állatmenhely az utóbbi esőzések következtében nagyon ingoványossá vált. A befogás úgy történt, hogy helikopterrel repültek a csorda fölé, elég alacsonyra ereszkedve ahhoz, hogy hálót tudjanak dobni, egy-egy a csordától leszakadó állatra. Próbálták elkerülni a nyugtató lövedék használatát. Amikor sikerült hálót vetni a szarvasra, a földi személyzet összekötötte lábát, és hogy az állat ne riadjon meg túlságosan, betakarták a szemét.
A jávorszarvasok méreteit, súlyát regisztrálták, egészségi állapotát ellenőrizték, mielőtt teherautóra kerültek.
„Ez a legszebb része a munkának”- mondta Rebecca Barboza, biológus, sáros csizmában, sárfoltos dzsekiben, miután megvizsgált egy fiatal példányt.
A tule jávorszarvas csak Kaliforniában él. Valamikor a San Joaquin völgyben és a Sierra Nevada előhegyein kószált.
Az aranybányászok és az első farmerek még 500 ezerre becsülték a mocsaras, ingoványos területen élő populációt. 1870-re azonban a gazdálkodás és a vadászat lecsökkentette az állat élőhelyét és megtizedelte a csordákat.
Száz évvel később mindössze 500 tule szarvast lehetet találni az egész államban.
Ez késztette a biológusokat arra lépésre, hogy áttelepítsenek néhányat a túlélők közül a San Luis-i állatmenhelyre.
Mostanra már 3700 jávorszarvas legelész az eredeti élőhelyen, ami már mérsékelt vadászatot is lehetővé tesz bizonyos területeken. Szükséges továbbra is az állomány szabályzása, mert a növekvő csordák gondot okozhatnak a környező gazdálkodóknak, és egyre kiterjedtebb a vándorlási területük.
A tule jávorszarvas nem szerepel a fenyegetett vagy a veszélyeztetett állatok listáján.
Az állami és szövetségi biológusok arra számítanak, hogy a populáció a jelenlegi szinten marad.
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ismét 500 ezer jávorszarvasunk legyen”- mondja Fischer úr. A környezetvédők, a vadászok és a farmerek érdekeit kell egyensúlyban tartanunk.
