2012. május 19. - Virágoznak a rododendronok a Jeli Arborétumban. A Kemeneshát déli részének nyugati peremén, Kám községtől 3,5 kilométerre található 107 hektáros kert, amelyet évről évre több tízezren keresnek fel a virágzás idején május eleje és június vége között, ilyenkor mutatja a legszebb arcát.
Ezt mondja Orbán Lajos, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Vasvári Erdészetének igazgatója.

- A kert valóban ilyenkor a legszínpompásabb, ám a többi hónapban, tavasz elejétől az ősz végéig ugyanúgy érdemes felkeresni a maga nemében Magyarországon, sőt Európában is egyedülállónak mondható arborétumot, amely a mostani "csúcsidőszakon kívül" is bőven kínál látnivalót, és nyújt olyankor is nagyszerű lehetőségeket a kirándulásra, természetjárásra és pihenésre - hangsúlyozza, miközben az arborétum belseje felé sétálunk.

Tájékoztatása szerint több száz féle fenyő és lombhullató faj és fajta található meg itt, a Kaukázustól a Balkánon át egészen az Egyesült Államokból és Kanadából hoztak különböző fajokhoz tartozó egyedeket, de vannak a Magyarországgal azonos szélességi övnek megfelelő tájakról is növények, például Japánból és Kínából.

- A rododendronok két részre bonthatók, vannak örökzöldek és lombhullatók, ezeknek több ezer taxonja ismert világszerte, ezekből több mint 300-at találhat meg itt a látogató - közli, és igaza van, hiszen a színek és formák kavalkádja szavakkal leírhatatlan.

Igazán a botanika érdekelte

- A Jeli Arborétumot Ambrózy-Migazzi István grófnak köszönhetjük, aki még az 1920-as évek elején telepítette az első fákat és cserjéket - idézi fel Orbán Lajos az arborétum történetét.  Öt hektár a tulajdonképpeni Ambrózy-hagyaték, igazából ez adta a magját Jelinek. Ambrózy-Migazzi István gróf 1869-ben Nizzában született, családi birtokaik azonban Vas megyében voltak, édesanyja Erdődy Agáta grófnő volt, akinek családja szintén erősen kötődött ehhez a vidékhez.

A gróf Ambrózy-Migazzi István külföldön előbb jogot tanult, majd Bécsben és Budapesten botanikai tanulmányokat is folytatott. Országgyűlési képviselő, felsőházi tag volt, de igazán mindig is a botanika érdekelte. Sokat utazott, a mediterrán növényvilágot tanulmányozta, leginkább az foglalkoztatta. Azt kutatta, hogyan lehetne a különböző lombhullató és örökzöld növényeket - fákat és cserjéket - egymással társítva megtelepíteni úgy, hogy életben maradásuk a kontinentális éghajlati viszonyaink között biztosított legyen, és "örökké zöldellő" kertek jöjjenek létre.

Előbb Malonyán, felesége, Migazzi Antónia grófnő birtokán kezdte meg a botanikai kísérleteket, később azonban - miután 1914-ben hazalátogatott Tanára -, a háborút és a trianoni békepaktumot követően nem tért vissza a Csehszlovákiához csatolt Malonyára, hanem végleg magyarországi birtokaira költözött. Egyebek között ő tervezte a Gellérthegy és a Dunakanyar zöldfelületi rekonstrukcióját is.

- A Jeli Arborétum telepítését 1922-ben kezdte meg, a munkát egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig folytatta. Sírhelyét maga jelölte ki az arborétum közelében, kriptáján a Semper vireo - vagyis örökké zöldellek - felirat olvasható - magyarázza az igazgató.

IIyenre a szabad természetben nem akad példa

Ezekben a napokban éppen Ambrózy-Migazzi István felújított sírhelyének átadására készülnek, a sírkert ma már szerves része az arborétumnak. Az igazgató szavai szerint az idei évnek ez a nagy fejlesztése, az Ambrózy-sírkert átalakítása igazán monumentálisra, az arborétum alapítójához méltó lett.

A gróf korai halála után a kertet évtizedekig nem gondozták, az enyészetnek engedték át. Az arborétum kevés híján elpusztult, azután államerdészeti kezelésbe került, és előbb 1953-ban egy részét, majd később az egészet védett területté nyilvánították. Az 1960-as években Nagy László erdőmérnök vezetésével komoly fejlesztések történtek. Az arborétum gondozását, fejlesztését mind a mai napig is a Szombathelyi Erdészeti Zrt. végzi.

- Miért érdemesebb ide jönni, mint mondjuk egy nemzeti parkban, tájvédelmi körzetben lévő erdőbe?

- Azért, mert itt viszonylag kis területen rendkívül nagy faj- és fajtagazdagsággal találkozhatunk - húzza alá az igazgató. - Olyannal, amilyenre a szabad természetben nem akad példa. Nemcsak rododendronok esetében, amelyek telepítése során a behozott alapfajok a keresztbe porozás révén kereszteződtek egymással, szinte lenyomozhatatlan genetikai vonalat alkotva, hanem a világ számos országából származó és itt fellelhető örökzöldek sokaságára is gondolok. Ennek eredményeként, a tudatos telepítéseknek köszönhetően különböző tájövekkel találkozhatunk, az ezekre jellemző növényzetről a tájékoztató táblákról olvashatunk.

Kertek varázsa
A természettel bármikor és szinte bárhol találkozhatunk. Sétálhatunk tóparton, erdőben vagy rétek sokszínű virágai között. Élvezhetjük a pillanatot, amivel az adott táj megajándékoz bennünket. Az arborétumban tett séták teljesen mások.

Egymástól kis távolságra helyezkednek el különböző növénytársulások, néha növényritkaságok, melyeket csupán hosszú fáradságos utazások árán tudnánk megcsodálni valódi élőhelyükön. A különbözőségük ellenére mégsem egy széteső zöld mozaikot látunk, hanem illeszkedő egységeket, amelyek képesek egymásba fonódni, egymáshoz alkalmazkodni. Ez az egység hozza létre a kertek varázsát, amely olyan erős, hogy lelkiállapotunkat, gondolataink tisztaságát, szabadságérzetünket képes befolyásolni. A kert harmóniája éles tükre a kertépítő lelkületének, akaratának és céljainak.

A legtöbb látogatót a havasszépe (rhododendron) tömeges virágzása vonzza. Május és június hónapokban a kert virágruhába öltözik. A nagymennyiségű virág, változatos színeivel és bódító illatával ejti ámulatba a látogatókat. A Vasi Hegyhát gyöngyszemét a tavaszi virágzás tette Európán is túljutó hírűvé. A kert teljes megismerésében a bejáratnál megvásárolható ismeretterjesztő füzet nyújt segítséget.