Az április végi, május eleji éjszakai fagyok a gyümölcsösök mellett nem kímélték az erdőket sem. Az első becslések szerint százmilliós nagyságrendű károkat szenvedtek a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. kezelésében levő állami erdőterületek – tájékoztatta a ForestPress-t Vereb István a társaság kommunikációs munkatársa.
A szolgálati idejüket letöltött erdészek sem emlékeznek olyan esetre, amikor a mostanihoz hasonló károkat okoztak a tavaszi fagyok a kelet-magyarországi erdőkben. A Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében összesen 61 ezer hektár erdőt kezel, az első felmérések szerint ezek közül mintegy 12 – 15 ezer hektár károsodott különböző mértékben. Súlyosan sérültek például a társaság csemetekertjeiben levő vetések, az értékes nyár üzemi- és központi anyatelepei, és a 2005-ös viharkár nyomán beerdősített területek. Az anyagi kár a százmilliós nagyságrendet is elérheti – mondta Kaknics Lajos, a társaság vezérigazgatója.
Április végén, illetve május első napjaiban több éjszakán is mértek mínusz hét fok körüli hőmérsékletet a régióban. Az erdőkben főként a köztudottan fagyérzékeny, elsősorban mélyebb fekvésű területeken lévő akácültetvények károsodtak, de a feketedió, valamint a vörös- és kocsányos tölgy erdőállományoknál is komolyak a károk. Az akácosoknál megfigyelhető, hogy helyenként a fák csúcsán maradt csak zöld levél, alattuk viszont 10-15 méteres magasságig pusztított a fagy. Most nemcsak a rügyek, hanem helyenként az ágak is elfagyhattak – hívta fel a figyelmet Bíró Imre, a Baktalórántházi Erdészet igazgatója. Az erdészeti szakemberek szerint a fagyok az aszály miatt legyengült erdőállományokat súlyosabban érintették. Hozzájárult a károkhoz az is, hogy az időjárás miatt – mivel a természet a megszokottnál „előbbre jár” – előbb indult meg a vegetáció, ezért előbb kezdett fakadni például a tölgy és az akác is. Minőségi és mennyiségi károk egyaránt előfordulhatnak a fagy miatt – tájékoztatott Juhász Lajos, a Debreceni Erdészet vezetője. Olyan veszteségek érték a fiatal erdőállományok többségét, hogy ott újra kell indítani az erdősítést. Azon területek esetében, ahol nem indokolt az erdősítés teljes megismétlése, ott tőre vágással lehet biztosítani az erdő mielőbbi felújulását. Az idősebb állományokban a növedékveszteség egyértelműen jelentkezik. A minőségi fagykárt szenvedett faállományokban sérülnek a minőségi törzsnevelés elvei, növekszik a villásodás lehetősége, vagyis jelentős értékveszteség következik be. Attól is lehet tartani, hogy az erdő számára határtermőhelyet jelentő földterületek esetében az erdősítésekben agresszív gyomok jelennek meg, és veszélyeztetik a sikeres felújítást. A korai aszály, majd a rendkívüli fagy által legyengített erdőállományokban a másodlagos károsítók nagyobb mértékű károsítása is várható (gyapjaslepke, tölgy lisztharmat gomba), mint az a korábbi években tapasztalható volt.
Egyelőre kérdéses az idén a dió és a tölgymakk termés mennyisége is. Ennek abból a szempontból van jelentősége, hogy a Nyírerdő Zrt. ezen fafajok azonosított vagy kijelölt állományaiból gyűjti be a különböző erdészeti csemetekertjei számára a szükséges szaporítóanyagot. A történtek közvetlen hatásait nemcsak az erdészek érzékelik, hanem a fagyások hátrányosan érintik például a méhészeket is, akik kaptáraikat szívesen telepítik akácosokba. Az erdőfelújításokban, illetve az erdőtelepítésekben esett károk tényleges mértéke csak két-három hét múlva derül ki. Optimális esetben megfelelő koronamagasságban újrafakadhatnak a fiatalosok - ebben a megfelelő mennyiségű csapadék segíthet – az erdészek abban bíznak, hogy nem kell a fiatal erdőállományokat visszavágni. Ha nem hajtanak ki, vagy alulról kezdenek kihajtani a csemeték, akkor akár a három-négyéves erdősítés növedéke is elveszhet.
A fagy nemcsak Szabolcsban és Hajdú-Biharban pusztított, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megyében is komoly károkat okozott. A kialakult helyzetet a hétvégén személyesen, a helyszínen tanulmányozta Koleszár István, az ÁPV Zrt. Erdészeti és Agrárgazdasági Portfoliókezelő Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
