Haracsi Lajos erdőmérnök, egyetemi tanár 1898. április 9.-én született Toponáron.
Apja erdőőr, nagyapja, dédapja, ükapja erdész volt. Gyermekéveit a kardosfai erdészházban töltötte. A Kaposvári Állami Főgimnáziumban érettségizett, majd a Soproni Bánya és Erdőmérnöki Főiskolán szerzett erdőmérnöki diplomát.
Doktori disszertációját 1937-ben a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen - summa cum laude minősítéssel - védte meg. 1943-ban magántanári képesítést szerzett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya- Kohó- és Erdőmérnöki Karán.
Friss diplomásként három évig tanársegéd volt Sopronban, majd, mint segéd-erdőmérnök - rövid miskolci kitérő után -, visszatért szülőföldjére, ahol erdőműveléssel foglalkozott.
1937-től újabb soproni évek következtek. Az Erdészeti Kutató Intézetnél erdőművelési kísérleteket folytatott, de egyidejűleg a Tanulmányi Erdőgazdaságot is vezette. 1948-tól három évig Kaposváron volt erdőigazgató, majd vezérigazgató.
1951-ben újra - immár végleg - Sopron következett. Megbízták az egyetem erdővédelmi tanszékének vezetésével, amit 1968-as nyugdíjazásáig látott el. Közben három évig az önállósult Erdőmérnöki Főiskola első igazgatója, az egyetemmé válás után pedig igazgatóhelyettes illetve dékán is volt.
Az Országos Erdészeti Egyesületnek 1926-tól volt tagja. Aktív munkájával sok kiváló kollégáját tudta maga mellé állítani, akikkel több szakmai, természetvédelmi kérdést vitattak meg. Ilyen volt például a somogyi homokvidék erdősítési problémái, valamint a zselici ezüsthárs és az erdeifenyő jelentősége. Kaposvári működése során választották meg az Országos Erdészeti Egyesület elnökévé, mely tisztséget két cikluson keresztül töltötte be.
1978-ban, Sopronban hunyt el. D.M.
