A NEESWood célja a favázas épületek magasságának biztonságos növelése a szeizmikusan aktív zónákban. A földrengésnek jobban ellenálló, favázas épületek tervezésével foglalkozó nagy nemzetközi projekt részeként, a Rensselaer Politechnikai Intézet mérnöke olyan rázkódás felfogó rendszert vizsgál, amely szeizmikus rengéscsillapítóként működik – közölte a ScienceDaily.
A faszerkezetekben eddig még soha ki nem próbált csillapítókat falakba építik be, egy 1800 négyzetláb alapterületű, eredeti, teljes nagyságú városi ház falaiba. Ez lesz a világon az eddig legnagyobb, rázóasztalon vizsgált, fából készült konstrukció.
Az eddig példátlan kísérlet része a NEESWood elnevezésű nemzetközi projektnek, amihez a támogatást a National Science Foundation (Országos Tudományos Alapítvány) adja, a George E. Brown Jr. Hálózaton keresztül a fölrengéseket szimuláló program, a NEES részére.
A NEESWood célja a favázas épületek magasságának biztonságos növelése a szeizmikusan aktív zónákban.
A faszerkezetes épületek magasságát hagyományosan nagyjából négy szintben határozták meg, főként azért, mert hiányosak az ismeretek arról, miként reagálnak a magasabb építésű faszerkezetek a földrengésre, és más természeti katasztrófákra.
– Nincsenek pontos fizikai adataink, hogy teljes mértékben meghatározhassuk, miként viselkednek a faszerkezetek földrengésben – mondta Michael Symans, a tesztet irányító építő- és környezetmérnök, a Buffalo Egyetem Rensselaer Intézet szerkezetvizsgáló és földrengés szimuláló laboratóriumának docense. – Vannak modelljeink, de az adatok pontosságát teljes, eredeti fa házakra még nem hitelesítettük. Ez a kísérlet a modellek további értékeléséhez és pontosításához lesz segítségünkre.
– A faszerkezetekben fellépő károsodáscsökkentés egyik megközelítési módja energia szempontú. Földrengéskor a rázkódó föld bizonyos mennyiségű energiát juttat át a szerkezetbe, olyan energiát, amit tulajdonképpen el kell oszlatni – mondta Symans. –
Földrengéskor az energia egy része egyik irányból a másikba ingatva az épületet, mozgási energiává vagy szálirányú energiává alakul át, aminek következtében a vázszerkezet annyira deformálódik, hogy maradandó károsodást szenvedhet, vagy akár össze is dőlhet. A csillapítókkal a cél, a földrengés energia nagy részének lekötése, igen hasonlóan ahhoz, mint ami az autókkal az utakon történik, huppanáskor.
A csillapító rendszer lényegében folyadékkal töltött rengés elnyelőkből áll, amiket a házfalakba vízszintes irányban építenek be.
A kísérlet előre haladásával, a „puszta vázszerkezet” további anyagokkal egészül ki. Minden egyes kísérleti fázisban egyre nagyobb rázkódásnak teszik ki a kiegészülő szerkezetet. Novemberre tervezik a búrtorozott, három háló- és két fürdőszobás városi ház erőteljes rezgés próbáját, azt utánozva, hogy mit válthat ki egy olyan földrengés, ami 2500 évente egyszer, ha előfordulhat.
