Hírek
Szép magyar könyv a jubileumi almanach (ForestPress)
Ismeretes, hogy a felsőfokú erdészképzés 200. évfordulójára jubileumi almanach készült Az önálló magyar felsőfokú erdészképzés 200 éves évfordulójára a két évszázadot felölelő, szép kivitelű, míves kiadványt a múlt évben az Erdészeti Múzeumban tartott ünnepségen mutatták be. A könyvet 2009. januárjában saját kategóriájában benevezték a Szép magyar könyv versenyre.
Az önálló magyar felsőfokú erdészképzés 200 éves évfordulójára a két évszázadot felölelő, szép kivitelű, míves kiadványt a múlt évben az Erdészeti Múzeumban tartott ünnepségen mutatták be. A könyvet 2009. januárjában saját kategóriájában benevezték a Szép magyar könyv versenyre. Albert Levente, a könyv főszerkesztője a ForestPress-nek elmondta, hogy a Szép magyar könyv versenyen a háromkötetes mű oklevelet kapott. A kitüntetést a Könyvhét júniusi megnyitóján a budapesti Vörösmarty téren adják át.
- A magyar erdészeti felsőoktatás első kétszáz éve páratlanul szép helyszíneken, Selmecbányán és Sopronban zajlott. 1808-tól valamivel több mint száz évig Selmecbánya, 1919-től valamivel kevesebb mint száz éve Sopron az otthona – mondta az almanach bemutatóján Albert Levente professzor. – A könyvből is kirajzolódik, hogy a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia európai rangú, oktatóit és hallgatóit tekintve nyitott, nemzetközi intézmény volt, a felfedezők műhelye, a művelődés egyik központja.
– Az akadémia egyik jogutódjaként a soproni Erdőmérnöki Kar az elmúlt évszázadok örökségét a jelen és a jövő viszonyai között őrzi és gyarapítja, garancia erre szakmai elkötelezettsége, tiszta törekvése, oktatóinak közösségi felelősségtudata, hagyományainak tisztelete.
A struktúráját és a tematikáját tekintve a három kötetes mű első kötete felsőoktatás-történet, amely az erdészeti szakoktatás intézményes kiépítését mutatja be. Kirajzolódik benne a selmecbányai Erdészeti Tanintézet és jogutódjainak tudományos és oktató tevékenysége. Megismerhetjük az erdészeti felsőoktatás botanikus kertjeit, s a Központi Könyvtár és Levéltár történetét, a selmeci és soproni diákéletet, a 110 éves szervezett erdészeti kutatás történetét. Szellemi panteon is egyben a kötet: érdem szerint megemlékezik az erdészeti felsőoktatás kiemelkedő tanáregyéniségeiről, akiknek Albert Levente professzor szavaival „ránk hagyományozott szakmai életrajza megannyi szellemi névjegy”.
A második kötet az oktatott és tudományosan művelt diszciplínák története, amelyben kirajzolódik az erős műszaki és természettudományos alapokon nyugvó, a biológiai és ökonómiai tudományok széles körét is felölelő multidiszciplináris felsőfokú erdészképzés története.
A harmadik kötet adattárakat tartalmaz: végzett hallgatók neveit, a Nyugat-magyarországi Egyetem és jogelőd intézményei Erdőmérnöki Karának tiszteletdiplomásait, a műszaki és doktori címet, PhD tudományos fokozatot, habilitált doktori címet viselők, tiszteletbeli doktorok, professzor emeritusok, címzetes oktatók névsorát.
A szerkesztők: Albert Levente (főszerkesztő), Bartha Dénes, Faragó Sándor, Führer Ernő, Mastalírné Zádor Márta, Mátyás Csaba, Náhlik András, Ráczné Schneider Ildikó, ifj. Sarkady Sándor, Solymos Rezső, Szemerey Tamásné, Tompáné Székely Zsófia és Varga Tamás voltak.
A szerzői közösség szintén impozáns, az 1501 oldal 52 szerző tollából származik: (a megjelenés sorrendjében) Faragó Sándor, Náhlik András, Albert Levente, Mastalírné Zádor Márta, Kozák Antal, Kocsó Mihály, Tompáné Székely Zsófia, Varga Tamás, Ráczné Schneider Ildikó, Führer Ernő, Solymos Rezső, Papp György, Rumpf János, Kosztka Miklós, Bartha Dénes, Zilahi József, ifj. Sarkady Sándor, Szodfridt István, Bidló András, Pájer József, Héjj Botond, Gál János, Veperdi Gábor, H. Temesvári Ágota, Koloszár József, Németh László, Varga Szabolcs, Stark Magdolna, Frank Norbert, Horáth Béla, Krisch Imre, Hargitai László, Szalai József, Somkuti Elemér, Lett Béla, Horváth Jenő, Molnár Sándor, Wesztergom Viktorné, Varga Zsófia, Grátzer Miklós, Szabó Péter, Mátyás Csaba, Sági Éva, Wehofer Valéria, Barta Edit, Márkus István, Facskó Ferenc, Lükő István, Heil Bálint, Kucsara Mihály, Rácz József, Szemerey Tamásné.
Az almanach megjelenését a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora 10 millió, az Erdőmérnöki Kar dékánja 6 millió forinttal támogatta.
megjelenésén fáradoztak.
Az emlékkönyv arculatát a szombathelyi Yellow Design Grafikai Kft. tervezte. Az almanach 1000 példányban készült el, ebből 100 példány sorszámozott, 400 példány díszdobozos, a többi szalaggal átkötött. Az ára 20.000 Ft. Az Erdőmérnöki Kar dolgozói és hallgatói fejenként egy példányt 9.000 Ft-os kedvezményes áron vásárolhatnak meg.