Image
Faidherbia albida
A kenyai Nairobiban tartott, második alkalommal megrendezett agrárerdőgazdálkodási világkongresszuson esett szó, a Faidherbia albida egyedi sajátságokkal rendelkező hosszú élettartamú, gyorsan növő mimózaféléről. A fa sajátossága, hogy a talajnak ingyen hozzáférhető nitrogénforrást biztosít – olvasható a redorbit.com oldalon. A Faidherbia albida nitrogén megkötő képessége segítheti a műtrágya használat korlátozását, takarmányt biztosít a haszonállatoknak, a fája építkezésre vagy tüzelőként jól hasznosítható, kérge gyógyító. Mezővédő erdősávként és eróziófogóként is jó szolgálatot tehet a Szaharától délre gazdálkodó farmereknek.
A megfelelő fa megfelelő helyen való termesztése, – akár az afrikai Szaharától délre eső gazdaságokban, akár a világon máshol –, magában hordozza az éghajlatváltozás lassításának a mostaninál több ember táplálásának és a környezet védelmének lehetőségét. Számos, másféle megoldásokra is van példa az afrikai gazdálkodásban.
A kontinens termőföldjei erősen lerontott állapotban vannak. Talajjavító tápanyagokból viszont az afrikai farmerek átlagosan mindössze 10 százalékát használják fel annak a mennyiségnek, ami a világ többi részén jellemző. A kis költség ráfordításos megoldások életbe vágóan fontosak a gazdaságok termelékenység csökkenésének visszafordítására. A meredeken emelkedő műtrágya árak tovább korlátozzák az afrikai farmerek választási lehetőségeit arra, hogy a gazdaság hozamait javítsák, s ugyanakkor megkíméljék az erdőket a további irtástól.
A Faidherbia albida levele „fordított” fenológiai tulajdonságokkal rendelkezik: ami a fa nyugalmi állapotát idézi elő az esős évszak elején, s lehullatja nitrogénben gazdag leveleit, abban az időszakban, amikor a magokat ültetik, s a nitrogén a leginkább szükséges. A mimóza levelei a száraz évszak kezdetén nőnek újra, amikor a haszonnövény kerül nyugalmi állapotba. Nagyon alkalmas az élelmiszer-növényekkel való együttélésre, mert a fa nem verseng velük a fényért, csak a csupasz ágak magasodnak a haszonnövény fölé, addig amíg az nő és beérik. A száraz évszakban viszont, amikor a többi növény kiszárad, a mimóza levelei és hüvelytermése a haszonállatok alapvető jelentőségű takarmány forrása.
 A Faidherbia acacia kutatása 60 évvel ezelőtt indult, amikor a tudósok észlelték, hogy a gazdák a Száhel-övezetben ezeket a fákat meghagyják cirok és köles földjükön.
Gyakori eleme Szenegál, Mali, Burkina Faso, Niger, Csád, Szudán és Etiópia, Észak-Ghána, Nigéria és Kamerun mezőgazdálkodási rendszerének, és gyakorta látható a kukoricaföldeken. Malawiban például abban a zónában, ahol a fa lombsátra alatt termesztették a kukoricát, a zónán kívül eső kukorica hozamaihoz képest, 280 százalékot produkált.
A World Agroforestry Centre főigazgatója, Dennis Garrity elmondta a kongresszuson, hogy a tudomány figyelmét a fára a farmerek hívták fel, s most a tudományos ismereteket összeillesztik a gazdák tudásával.
Eddig még nem sikerült e fák páratlan tulajdonságaival maradéktalanul megismertetni azt a több mint 50 millió élelmiszernövény termesztő gazdálkodót, akinek égetően szüksége van arra, hogy saját erőből, saját földjén találjon megoldást az élelmiszer termesztés gondjaira.
Fenológia: ökológiai tudományterület; a növények és az állatok egyedfejlődésében az egymás után bekövetkező szakaszokat figyeli meg.