A '60-as évek közepéig évente átlagosan 15-20 ezer hektár irányított erdőégetés volt a gazdasági erdőkben Finnországban. Azóta ennek mennyisége csökkent: 2000-re 1-2 ezer hektárra.
Az irányított égetés azt jelenti, hogy a felújító vágásos területet égetik, mielőtt a felújítást elvégeznék. A kitermelési maradványok és a humusz egy része ég el. Ezt Finnországban leginkább erdőművelési okokból teszik: javítja az erdőtalaj minőségét. Az égetés megváltoztatja a talaj hőháztartási viszonyait. Mivel a humusz egy része elég, a talaj jobban megtartja a meleget, és a csemeték gyökerei a nyarat néhány fokkal melegebb körülmények között töltik, mint egyébként. Ez javítja a növekedésüket. Továbbá az égetés megváltoztatja a talaj tápanyagait úgy, hogy az kedvezőbb lesz a növényeknek.
Az irányított égetés ritka lett annak ellenére, hogy a társadalom a privát és családi erdőtulajdonosoknak ehhez támogatást ad. Azért támogatják, mert két célt egyesít az erdő- és a természetgazdálkodást (forest and nature management). Több elszenesedett fára van szükség a finn erdőkben, szabályozott módon.
A támogatás ellenére nem olcsó eljárásról van szó. Például egy gazdának az 5 hektáros területén az égetés 3.500 eurójába került, amiből a támogatás után 2.800 eurót még mindig neki kellett viselnie. 2008-tól azonban változik a helyzet, az állam a továbbiakban az égetés összes költségét fix összeggel támogatja, például Dél-Finnországban 252,5 euró/hektár összeggel. A leendő támogatás egyes részletei még nem ismertek, például mit jelent az "összes költség". A cikk a továbbiakban részletezi, hogy aki beszáll majd jövőre az égetésbe, mire figyeljen oda.
A finn Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium olyan reformot készít elő, amelynek alapján a lappföldi állami erdők hasznait átadnák az ott élőknek.
Sirkka-Liisa Anttila mezőgazdasági és erdészeti miniszterrel szeptember 21-én folytatott beszélgetésről számol be a Finn Erdészeti Szövetség a www.forest.fi című honlapján, A finnek azok, akik döntenek a finn erdők védelméről című cikkben. A miniszter véleménye arról az igényről, hogy több állami erdőt kellene védeni Lappföldön: A természeti értékeket kell védenünk és nem okvetlenül a hektárok nagy mennyiségét.
A miniszter a WWF Finnországgal folytatott egyeztetése végén úgy látta, hogy a tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a védelemről szóló megállapodás alapján a jelenlegi védelem elegendő. A Greenpace-nek azzal a törekvésével kapcsolatban, hogy az erdőipart az egész térségben lassítani szeretné, a miniszter véleménye: Amíg az ott lévő emberek az erdő hasznaiból élnek, addig jogukban áll használni az erdőt. Emlékeztetnünk kell arra, hogy ők finnek, akik döntenek erről. Továbbá érzékelve azt az igényt, hogy több fát lehessen kihozni a hazai erdőkből, ez a gazdasági célú állami erdőkre is vonatkozik.
Most reformot készítenek elő a minisztériumban: olyan jogi keretet kívánnak létrehozni, aminek alapján a lappföldi állami erdők fakitermelésének hasznait Lappföld javára lehessen felhasználni úgy hogy ennek módjáról kizárólag a lappok dönthessenek. Ez megoldás lehet arra, hogy támogassák a lappok jogát erdeik használatára, valamint több elfogadottságot és védelmet lehessen nyerni az állami erdők használatához, és ezzel akadályt gördítsenek a kívülállók elé nehogy meggátolják ezt az erdőhasználatot. Fél éven belül szeretnék a javaslatot elkészíteni. A miniszter egyelőre ennyit tud ígérni, a kormány még nem tárgyalt a témáról.
A déli területeken a nagy védelem ökológiailag szükségtelen. Azoknak, akik az állami erdőterületeken többlet védelmet igényelnek, a miniszter röviden azt válaszolja: Ez ökológiailag szükségtelen és ódivatú. A nagy területek védelmének előnyeit a kisebb védett területek jól tervezett kapcsolódó hálózatával is el lehet érni.
Egyre több erdőt műtrágyáznak Finnországban.
A Forest fertilization expected to gain hectares in Finland cikkben olvashatunk a műtrágyázás terjedéséről. 2007-ben várhatóan 60.000 hektár erdőt fognak műtrágyázni.
Az erdészeti műtrágyázás gyorsan megszokottá lett Finnországban a '60-as években és 1975-ben érte el csúcspontját az akkori 244 ezer ha kiterjedéssel. Ezt követően a műtrágyázott terület évről-évre csökkent a néhány ezer hektáros szintre. Ennek oka elsősorban a műtrágyázás állami támogatásának leállítása volt, valamint annak gyanúja, hogy a műtrágya beszivárog a vízi utakba. Ekkortájt a Finn erdőknek csak 15 százalékát műtrágyázták.
A műtrágyázás újabb népszerűségének sok oka van. Egy erdészeti műtrágya eladó szakértő szerint nagyon eredményes megoldás az erdőgazdálkodásban, nagyon jó befektetés az erdőtulajdonosnak. Jó luc és jegenye állományok esetén ez a befektetés évi 15-25 százalék kamatot hozhat 7-8 éven át.
A folyamatos erdőborítású erdőgazdálkodás jelentős veszteséget eredményez.
A Continuous-cover silviculture creates significant losses című cikk azt vezeti le, hogy egy svéd kutatás szerint a folyamatos erdőborítást biztosító, szelektív vágásokat alkalmazó erdőgazdálkodás az erdőtulajdonosnak hektáronként 7.500 euróig terjedő veszteséget okozhat. (Tallózta, tömörítette: MM)
