Nem tudni, mekkora a kár
A Simon Zsolt földművelésügyi miniszter által igényelt 10 millió koronát a viharkárok felszámolására már ma eljuttatjuk az érintetteknek – ígérte Ivan Miklo¹ pénzügyminiszter. Lassan az állatvilágban végzett pusztítás felmérése is sorra kerülhet. Jozef Kováè zoológus biztos benne, a kár tetemes. „Túlélésre csak azoknak az állatoknak volt esélyük, amelyek kiszimatolták az elemi csapást, és elbújtak. A szarvasok, őzek, vaddisznók száma valószínűleg jócskán megcsappant, a medvék és a madarak is elpusztulhattak”.
A tátrai drótkötélpálya nagy részét még jelenleg is a kidőlt fenyők temetik be. Két támasztékról zuhant le a drótkötél, a siklók ablakai kitörtek. Hatalmas károkat okozott a vihar a Szlovák Vasutaknak is. A sínekre dőlt fák miatt szinte az egész Magas-Tátra megközelíthetetlen.
Karácsonyfa lesz a piacon
A hétvégi tátrai pusztításnak nem lesz negatív hatása a karácsonyfák decemberi felhozatalára. A karácsonyfák döntő többségét az Erdőháton termesztik, ott viszont nem voltak komolyabb károk. A tótmegyeri (Érsekújvári járás) nagy faiskola vezetője közölte: a novemberben már csupasz lomblevelűek légellenállása is jóval kisebb, ezért a fák többsége épségben maradt.
Brüsszel segít
Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter Brüsszelben tájékoztatott a károkról. Kérte, az EU tegye lehetővé a szolidaritási alap felhasználását a károk kompenzálására. Az Európai Bizottság kész segíteni – nyilatkozta Margot Wallström környezetvédelmi biztos. Simon Zsolt egyébként már visszavonta az erdőjárási tilalmat, mivel közvetlen életveszély nem fenyeget. A szakértőknek csütörtökig kell jelentést készíteniük a tűlevelűfa-kitermelési tilalom visszavonásáról. Simon ezt országos érvénnyel rendelte el, ám elképzelhető, hogy a katasztrófasújtott területen kívül engedélyezni fogják.
Az erdők felújítása
A Simon Zsolt földművelésügyi miniszter ígérete szerint a tárca mindent megtesz az erdők újratelepítéséhez szükséges fedezet előteremtésére.
Dr. Varga Szabolcs, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdő- és Faanyagvédelmi Intézetének vezetője a Magyar Rádió kérdésére elmondta, hogy célszerű elvégezni az elpusztult állományok természetes vagy mesterséges felújítását, mert a földön hagyott kidőlt fák a rovarfertőzés gócaivá válhatnak, és további kiterjedt fertőzéseket okozhatnak.
A WWF Magyarország véleménye a tátrai erdőpusztulásról
A WWF Magyarország szerint a keletkezett kár sajnos egyáltalán nem váratlan. A WWF által mindig is kifogásolt üzemszerű erdőgazdálkodás bevezetése óta újra és újra, mondhatni rendszeresen történnek ilyen esetek – tartalmazza WWF közleménye. A szakirodalom régóta foglalkozik a magashegységi, egykorú lucosok széltörésével/döntésével. Néhány évvel ezelőtt Romániában is történt hasonló jellegű pusztítás, de Cseh- és Németországban is vannak rá példák.
Az üzemszerű erdőgazdálkodást általában jellemző monokultúrák bizonyítottan kisebb ellenálló képességet mutatnak, mind az abiotikus (pl. szél- és jégkárok), mind a biotikus (pl. rovarkár) faktorokkal szemben. Az ilyen, akár hegyvidéki erdők - amelyek sokszor jobban hasonlítanak mezőgazdasági ültetvényhez, mint valódi erdőhöz - sokkal gyakrabban esnek áldozatul rovar, gomba által okozott károknak vagy éppen széldöntésnek. Bizonyított tény, hogy a természetes vagy természetszerű erdők jóval ellenállóbbak az említett faktorokkal szemben és jóval hamarabb regenerálódnak.
Nagyon nagy hiba lenne megismételni a múltban elkövetett hibákat, ami ehhez a pusztuláshoz is vezetett: a kidőlt fák kitermelése, talaj-előkészítés, majd ültetés. Ha a hatóságok ezt a megoldást választják, akkor 40 - 50 év múlva a probléma újra jelentkezni fog, ráadásul a telepítés, valamint a gondozás hatalmas pénzügyi forrásokat igényel - nyilatkozta Gulyás Levente, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
Ha a felújítás újra lucfenyő csemetékkel történik, az újabb monokultúrák létrehozását eredményezi, a biológiai sokféleség további csökkentése és újabb viharkárok várhatók.
A WWF sokkal jobb megoldásnak találja erdészeti, természetvédelmi, gazdasági szempontokat is figyelembe véve, ha természetes folyamatokon alapuló felújítás kezdődne el, azaz ne takarítsák el a területről teljesen a kidőlt fákat, hanem hagyják, hogy természetes úton is elinduljon a felújulás. Erre a régióban is van már példa. Néhány évvel ezelőtt a német-cseh határon átívelő Sumava Nemzeti Parkban szú károsítás miatt történt hasonló mértékű erdőpusztulás. A cseh hatóságok a fent említett, a WWF által kifogásolt módszert választották, míg a német oldalon az általunk is javasoltat. A különbség rendkívül nagy: míg a cseh erdészet továbbra is a felújítással bajlódik, addig a német oldalon kiváló természetes felújulás található – fejeződik be a közlemény.
