2012. április 22. -  A legtöbb mentett állatról a Fővárosi Állat- és Növénykertben gondoskodnak Természetvédelmi bemutatót tartott a sajtónak a Fővárosi Állat- és Növénykert a Föld napja, illetve az ahhoz kapcsolódó állatkerti programsorozat, a Föld Fesztivál keretében. Az eseményen több mentett állatot is bemutattak.

Az Állatkert április 16-tól 22-ig, azaz hétfőtől vasárnapig tartó, Föld Fesztivál elnevezésű programsorozatához kapcsolódóan péntek délelőtt nyilvános természetvédelmi bemutatót tartottak a városligeti intézményben. Az eseményen Csomós Miklós főpolgármester-helyettes az Állatkert ismeretterjesztő és természetvédelemi szerepét méltatta, prof. dr. Persányi Miklós főigazgató pedig a kert természetvédelmi tevékenységét mutatta be.
Külön kiemelték a madár-, illetve állatmentő munkát, amelyről Molnár Zoltán, az Állatkert egyik vezető munkatársa tartott beszámolót. Ebből kiderült, hogy az Állatkertbe évente ezernél is több emberi gondoskodásra szoruló, védett és fokozottan védett állat kerül be jó szándékú magánszemélyek, illetve különféle partnerszervezetek jóvoltából. A mentett állatok különféle okok miatt szorulnak emberi segítségre: akadnak köztük sérült, vagy áramütött állatok, elárvult kölykök és fiókák, legyengült jószágok, illetve időnként orvvadászok által meglőtt, vagy mérgezéses tüneteket mutató egyedek is. A mentőhelyre bekerült állatok nagy része madár, de szép számmal akadnak emlősök (sünök, denevérek, mókusok, pelék), illetve hüllők (főként mocsári teknősök) is. A természetvédelmi mentőmunka keretében az Állatkert munkatársai tíz év alatt hatezernél is több egyedet mentettek. A felnevelt, felgyógyult és megerősödött állatokat természetesen visszajuttatják a szabad természetbe.
A helyszíni bemutatón két sünt, egy mókust, egy macskabagoly fiókát és egy mocsári teknőst mutattak be a sajtó képviselőinek, amelyek egytől egyig mentett állatok. Az egyik sün például majdnem máglyahalált halt. Ennek oka, hogy a kiskertekben ősszel összegereblyézett avarkupacokba gyakran sünök költöznek be, mivel a kupac számukra ideális telelőhelynek tűnik. Amikor viszont az ilyen kupacokat a kertek tulajdonosai felgyújtják, a sünök benne égnek az avarban. A bemutatott állatot az utolsó pillanatban sikerült észrevenni és kimenteni a lángok közül, de még hetekig füstszaga volt, és egyes helyeken még most is hiányoznak a tüskéi. Ettől eltekintve azonban teljesen egészséges, és hamarosan szabadon is lehet majd engedni. A máglyahaláltól megmentett sünt egyébként Jeanne d’Arc-nak nevezték el a gondozók. A legnépszerűbb állat azonban nem ő, hanem egy mókuskölyök volt, aki egy kis tejet is kapott a bemutató keretében.
Az állatmentéssel foglalkozó szervezetek közül a Fővárosi Állat- és Növénykertben mentik a legtöbb madarat, hüllőt és kisemlőst. A mentőmunka évente több millió forintos kiadást jelent az intézmény költségvetésében. Azért, hogy ezekre a kiadásokra forrást találjanak, az Állatkert létrehozta a Magyar Madármentők Alapítványt, amelyet bárki támogathat – például a személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásával –, aki ezt a tevékenységet fontosnak tartja.
Az eseményen mutatták be a Természetvédelmi mentőhelyek Magyarországon című könyvet is, amely az Állatkert természetvédelmi kiadványsorozatának ötödik kötete. A most megjelent könyv egy kiváló szerzői csapat munkájaként készült el, és minden fontos információt tartalmaz az állatmentésről, illetve az ezzel foglalkozó hazai mentőhelyekről. A kiadványt Kovács Zsolt, a Vadon magazin főszerkesztője mutatta be.