Egy nemzet sem maradhat az éghajlatváltozás elleni globális cselekvési folyamaton kívülOslo – Világnak félre kell tennie azt a téveszmét, hogy a környezet védelme árt a gazdasági növekedésnek, nyilatkozta az ENSZ környezetvédelmi programjának új vezetője.
Achim Steiner, az UNEP 45 éves német nemzetiségű vezetője szerint az ENSZ program meg fogja találni a módját annak, hogy az éghajlat változástól a szennyezésig a bolygó védelmét szolgáló új gazdasági mechanizmusok kialakításába bevonja a fogyasztókat, a kormányokat, az üzleti vállalkozásokat és az aktivistákat – jelentette a Reuters.
A környezettel való törődést gyakran úgy állítják be, mintha az hátráltatná a gazdaság fejlődését, növekedését, mondta hivatalba lépésének napján az Egyesült Nemzetek legmagasabb szintű környezeti testületének első embere.
A legtöbb hagyományos gazdasági elmélet nem tekinti értéknek az olyan természeti jelenségeket, mint hogy korallok védik a partvonalakat, sem az erdők szerepét a széndioxid elnyelésében.
Steiner elmondása szerint gondolkodásbeli változásra, szemléletváltásra van szükség, hogy felismerjük a teljes földi életet fenntartó a „természet szolgáltatásainak hatalmas értékét”. Következésképpen, a környezet védelme egyik feltétele a gazdaságok hosszú távú fennmaradásának és fejlődésének.
A környezeti szempontokat a gazdaság fő áramába kellene bevinni, hogy törődjünk azzal, mi az, amit fogyasztunk és mit rombolunk vele.
A hagyományos gondolkodáshoz ragaszkodó nemzetek - legalábbis rövid ideig - felvirágoztathatják gazdaságukat azzal, hogy összes erdejüket „fejsze-halálra ítélik”, vagy koralljaikat dinamitnak szánják, csakhogy fához vagy halhoz jussanak. Ha másként számláznának, az érintetlen természeti szisztémákból nagyobb értékre tennének szert.
– A 21. század környezeti fenntarthatósága nem csak a környezetvédők ügye, hanem mindenkié, aki a Föld erőforrásait használja – mondta Steiner, aki a nyolcéves szolgálat után visszavonult Klaus Toepfert követi az UNEP élén.
Steiner, aki korábban a Világ Természetvédelmi Szervezetének élén állt, példaértékűként üdvözölte az ipar által kibocsátott széndioxiddal kereskedő, a természetet értékként kezelő európai uniós piacot.
Szén-dioxid kereskedelem
A szén-dioxid piacot 2005-ben az ENSZ Kiotói Jegyzőkönyvének részeként hozták létre, hogy felvegyék a küzdelmet a globális felmelegedéssel, melyért a legtöbb tudós az erőművek, gyárak és járművek gázkibocsátását tette felelőssé. A szén-dioxid piaci ára mostanában 15 dollár körül mozog tonnánként.
Környezeti ügyekben az egyik nagy áttörést a szén-dioxid kereskedelem jelenti, mondta Steiner, kifejezve reményét, hogy az ilyen piacok száma növekszik. Távol vagyunk még a kereskedés azon szintjétől vagy skálájától, ahol már változtatható az aktuális éghajlat.
ENSZ tanulmányok igazolják, hogy sokkal többe kerül, ha tétlenkedünk az éghajlatváltozást illetően, mint a szén-dioxid kereskedelem miatti magasabb villanyszámla. Sok tudós állítja, hogy a globális felmelegedés hőséghullámokat, aszályokat, áradásokat és tengerszint emelkedést vált ki.
Steiner szerint a közvélemény nyomására más mechanizmusok is sürgetően hatnak a környezet védelmére. A bevásárlóközpontok vagy utazási irodák például tapasztalják, hogy a vásárlók hajlandóak többet fizetni az élelmiszerekért vagy utazásokért, ha nem kell környezetrombolástól, károsítástól tartaniuk miatta.
Az Egyesült Államok elnöke 2001-ben kiiktatta Kiotót, azzal érvelve, hogy az túl költséges megoldás, és helytelenítette, hogy a fejlődő országoknak 2012-ig nem kell kupakot tenni üvegházhatású gázkibocsátásukra. Bush inkább a nagy műszaki beruházások híve, olyan energiaforrásokba, mint a Nap és a hidrogén energiája.
Steiner elmondása szerint azonban az USA-ban egyre szélesebb körű az aggodalom a klímaváltozás miatt. Végül is egyetlen egy nemzet sem lesz majd képes kívül maradni az éghajlatváltozás elleni globális cselekvési folyamaton, vélekedett az UNEP új elnöke.
