Először egy sajnálatos tévedésére kell, hogy felhívjuk a figyelmét. A vegyes korosztályviszonyú elegyes erdők igenis léteznek az Őrségben, ezeket hívja a szakma „kisparaszti szálalóerdőknek”. Igaz ezek a Felső-Őrséget jellemzik inkább, míg a nagyüzemi gazdálkodás az Alső-Őrséget és ezt nem ildomos a tárgykörben összemosni. Ezen erdők, mint a nevük is sugallja, magánkézben vannak, nem alkotnak ezerhektáros nagyságrendű erdőtömböket, de léteznek és mindent összeadva mintegy 4 000 ha kiterjedéssel bírnak. „Szálalás, átalakítási törekvések az Őrségben és a Vendvidéken - Örökségünk, jelenünk és jövőnk a természetközeli erdőgazdálkodásban” címmel szervezett háromnapos tanfolyamon több ilyen terület is bemutatásra került a megjelent szakembereknek.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a kiszáradt erdők honos lombos fafajokkal történő felújítására, átalakítására hatalmas összegeket áldoz, anélkül, hogy az adófizetők pénzét igénybe venné. Ezzel szemben érdekes felvetés az Ön részéről „Ezt a felújítást egyébként egyszerűen meg lehetett volna oldani olyan módon, hogy a tőjét vesztett lucfenyők alatt feljövő fiatal újulatot az erdészet teljesen meghagyhatta volna,…” Javasoljuk, jobban nézze meg milyen „újulat” jelenik meg egy kiszáradt elegyetlen monokultúrás lucfenyőállomány alatt.
Másik fájdalmas pont az Ön szemében a szakszerűen kivitelezett erdei utak melletti árokrendszer szintén szakszerű karbantartása. Ennek hiányában a felázott utak olyan rövid idő alatt változnának sártengerré, hogy még az Ön által említett „forwarder” sem boldogulna el a jó vendégmarasztaló Őrségi agyagon, nem beszélve arról, hogy a talaj szerkezetében hatalmas károk keletkeznének, de a kirándulni vágyó ember elől is el lenne zárva így az erdő. A korszerű erdőgazdálkodás alapja az erdőt behálózó feltáró utak rendszere. A nálunk sokkal fejlettebb államok erdeiben fajlagosan kb. háromszor annyi út található, mint hazánkban. A szálaló üzemmód felé történő elmozdulás még jobban igényli az erdők nagyobb feltárását.
Természetesen mi is gondolunk arra, hogy a vizet valamilyen módon az erdőben tartsuk, így több helyen lokális jellegű víztározó tavakat tervezünk létrehozni, a csapadék visszatartására. Az Örségi Nemzeti Parkkal közös fejlesztésen munkálkodunk.
Az illegális tevékenységek (rali, motokrossz, quad, mountain bike, stb.) megjelenése és felszámolása társadalmi közügy. Az elmúlt évek alatt sikerült jó kapcsolatot kialakítanunk a Természetvédelmi Őrszolgálattal és a Vas Megyei Rendőr-főkapitánysággal így velük közösen küzdünk e tevékenységek visszaszorítása érdekében.
Azzal sem értünk egyet, hogy az elegyfafajokat kiűzzük az erdőből. Például fenyvesek esetében kifejezetten ügyelünk rá, hogy a megjelenő lombos fák ne legyenek kivágva, így, a talaj árnyalásával csökkenthető a párolgás és a talajok vízvesztése, valamint visszaszorítható a szeder és egyéb invazív fajok, ami mindenféle elegyfafaj betelepülését, ezáltal a biodiverzitás növelését lehetetlenné teszi.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. mindenkor a hatályos jogszabályok betartása mellett végzi gazdálkodói tevékenységét és nem keres jogi kiskapukat, főként nem olyanokat, hogy egészségügyi termelés címszóval ép és egészséges erdőket termeljen ki. Ez egyébként a hatósági kontroll mellett elképzelhetetlen is. Mi, erdész szakemberek örülnénk a legjobban, ha területünkön egyetlen darab fát nem kellene kivágni egészségügyi okoknál fogva. Amit pedig javasol, hogy az egészségügyi termeléseket Önt idézve „…el lehetett volna takarni a mindennapok embere elől…” nagyon furcsán hangzik. Szerintünk igenis ki kell állnunk az emberek elé és nem csak a múltunkkal, de a jövőnkkel is őszintén szembe kell néznünk. A társadalom elég érett ahhoz, hogy megértse azokat a problémákat, amiket a klímaváltozás okoz, és ezt csak a társadalom többségének segítségével leszünk képesek kezelni.
Nem mellébeszélés, amikor azt mondjuk, hogy a klímaváltozás következtében veszélyben vannak a Magyarországi erdők. Úgy gondoljuk nem véletlen, hogy Sopronban rendezték meg az „Erdők a szárazsági határon: szelektív környezet az elterjedés alsó határán és a várható következmények” című négynapos nemzetközi konferenciát a Nyugat-Magyarországi Egyetemen Mátyás Csaba akadémikus vezetésével. Sajnos a nálunk jelentkező, felmelegedésre visszavezethető problémák miatt mi voltunk az egyik terepi helyszín, ahol a világ négy kontinenséről érkező kutatóknak a gyakorlatban be lehet mutatni a klímaváltozás következményeit. Nem véletlen, hogy a klímakutató szakemberek a 2008-as odesszai fórumon arról döntöttek, hogy a NEESPI (Észak –Eurázsiai Földtudományi Együttműködés) Sopronban hozza létre a Délkelet-Európai Éghajlat és Klímahatás kutatóközpontját.
Délkelet-Európa (benne Magyarország) és Közép-Ázsia részben erdős, részben ligetes-sztyeppés terület, amely kismértékű klímaváltozás nyomán akár félsivatagossá is válhat.
Erről a folyamatról nem az erdész tehet. Nagyon egyszerű lenne a megoldás, ha így lenne. Az emberiség létszáma soha nem látott ütemben nő. A WWF legutóbbi jelentése szerint az emberiség természeti erőforrásokkal szemben támasztott igényei már 25 %-kal lépik túl a Föld biokapacitását. Másképpen: 1,25 Földre lenne szüksége az emberiségnek, hogy a jelenlegi színvonalon, fenntartható módon éljen, az erőforrások rombolása nélkül. Amennyiben a népességnövekedés jelenlegi tendenciája tovább folytatódik, és az emberiség környezetpusztító technológiái sem változnak, akkor 2050-re már 200 %-os túllépés várható. A magyar erdőgazdálkodás nem tudja megállítani ezt a folyamatot, de igenis fékezi. Az erdősültség szintjét az I. világháború utáni 12%-ról 20%-ra növeltük, miközben óriási mennyiségű üvegházhatást okozó CO2 kötődött meg, amire alig van példa a világon.
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. elkötelezett híve az Ön által szorgalmazott folyamatos erdőborítást biztosító kezelések ügyének. Az országban az elsők között vezette be üzemi méretekben (erdészetenként 1500-2000 ha) az átalakító üzemmódot. Megtettük az első lépést, hogy szálaló szerkezetű, vegyeskorú elegyes erdőket alakítsunk ki, de ez egy nehéz és hosszú folyamat eredménye lesz. Sajnos ki kell ábrándítsuk, itt nem 50-60 éves időtartamban kell gondolkodni. 50-60 éves ciklusidővel legfeljebb szálalóvágást indíthatunk el, de ez még nem eredményez szálaló szerkezetű erdőt, ahhoz sokkal több idő és izzadságszagú munka szükséges.
Be kell őszintén vallanunk sem az erdőgazdálkodás, sem a természetvédelem nem képes megállítani az élővilág pusztulását. A folyamatot csak fékezni lehet és kell is, de ez passzív hozzáállással nem lehetséges. Nem elég kitenni egy táblát, hogy a terület védett, mert a szú valószínűleg nem tud olvasni.
Az általunk örökölt erdők több ezer éve humán hatás alatt állnak, a kedvezőtlen folyamatokat is csak aktív emberi beavatkozás képes mérsékelni.
Észak-Amerikában e tekintetben komoly anyagi háttérrel rendelkező kutatások folynak. A kutatók (Halpin 1997., Burns et al. 2003.) megállapították, hogy a nagyjából állandó határokkal rendelkező védett területek nem védik meg a célzott fajokat, folyamatokat, különlegességeket vagy tulajdonságokat. Az egyesült államokbeli védett területek, a jelenleg honos fafajtáiknak akár 20-25%-át is elveszthetik. Azok a védett nemzeti parkok, amelyek önszabályozó őshonos erdőkkel rendelkeznek, és akár egy park terület nagyobb, mint a Magyarországon lévő tíz nemzeti park együttvéve, sem képesek kivédeni a klímaváltozás hatását.
Nagyfokú naivitás kell ahhoz, hogy ne lássuk az előttünk lévő problémát. Bizonyos, hogy csak együttes, közös problémakezelés létezik, az erdészek segítséget várnak a társadalomtól és adnak eredményeket viszonzásul. Ezt próbáltuk és próbáljuk a jövőben is őszintén bemutatni és elmondani, mert csak ez segíthet
A Vas megyei erdészek tudásuk legjavát nyújtva dolgoznak azon, hogy a régióban lévő erdők a lehető legszakszerűbb módon, természetközeli elvek szerint legyenek kezelve. Ez persze nem történik azonnal és minden egyes négyzetméteren kézzelfoghatóan. Önként elindultunk új irányokba, a remélt eredmények évtizedek alatt válnak szemléletessé, érzékelhetővé. Türelmet kérünk.
Ebben partnereket várunk a civil szervezetek oldaláról. Nem véletlenül rendelkezik az új Evt. a társadalmi közmeghallgatásról, mint új elemről és rangos fórumot ad az előzetes körzeti erdőtervi tárgyalás Önnek, Önöknek is. Persze akkor, amikor közösen kell gondolkodni, tenni; tehát jelen van a fő felelős erdészeti hatóságon és társ szakhatóságokon kívül az erdőgazdálkodó (tulajdonos) és az önkormányzat is. Mindenki, tehát az a bizonyos „bennszülött” is, akinek az érdekei leginkább sérülhetnek a valós, vagy vélt közcélok mentén. Cselekedni pedig felelősségteljesen és konszenzusra törekedve kell. Szívesen látjuk Önt, Önöket minden ilyen fórumon, sőt a megszólítás után talán el is várható megjelenésük.
Részünkről ezt a témakört lezártnak tekintjük, minden további vitát pedig feleslegesnek ítélünk meg. Tennünk kell, várjuk Önt, Önöket is!
Szombathely, 2009. június 18.
Üdvözlettel:
Szép Tibor Nagy Imre
igazgató igazgató
SzH ZRT. MgSzH Erdészeti Igazgatóság
