Valahol Dundeeban vannak, de nem mondják meg hol. Talán, az elítélő ENSZ határozat miatt? Tartanak a tiltakozók „terrorista magatartásától”. A környezet-, élelmezés és vidék minisztériuma egészen a múlt hét végéig tagadta, hogy Nagy-Britanniában valaha is termesztettek volna a szabadban GM fákat, amikor is a The Independent vasárnapi száma részeteket közölt az ügyről.
A kormányok mindenütt a világon még soha sem tapasztalt módon óvnak az eddigi legnagyobb biotechnológia kockázattól, a génmódosított fáktól. Egyre több génmódosított fát nevelnek, hogy gyorsabb növekedést, jobb hozamot érjenek el, fehérebb papírt állíthassanak elő, vagy, hogy a fákat ellenállóbbá tegyék a betegségekkel és károsítókkal szemben – írja az Independent.
A skóciai Dundeeban a holland szilfavésznek ellenálló szilfákat termesztenek, de az érintett tudósok nem hajlandóak elárulni, pontosan hol is, és azt sem, hány ilyen fát nevelnek.
A múlt héten, először volt kénytelen elismerni a kormány, hogy GM nyár, alma és eukaliptusz fákat gondoznak a szabadban, nem laboratóriumi körülmények között, Berkshireben, Derbyshireben és Kentben.
A beismerés azt követően történt, hogy a brazíliai Curitibaban tartott ENSZ konferencián több mint 100 ország miniszterei figyelmeztettek az ilyen fákkal járó veszélyekre. „Fokozott óvatossággal kell kezelni a kérdést” – hangoztatták, mert ökológia katasztrófát idézhetnek elő a világ erdeiben. Mintegy 16 ország van a világon, ahol GM fák fejlesztésével foglalkoznak, és már meghaladja az 1 milliót a Kínában telepítettek száma. Minimum 24, már módosított fajról van szó a papayától a bibircses nyírig, az olajfától a tikfáig. A leggyakrabban kezelt fajok a nyár, hosszútűs fenyőféle és az eukaliptusz.
Az eljárás felgyorsíthatja a növekedés ütemét. A GM nyárak négyszer olyan gyorsan nőnek, mint a hagyományos, a fa- és papíriparban használt puhafájú társaik. Ezzel együtt lignintartalmuk is csökken, ami ugyan erősíti az élőfát, de anyagát nehezebb rostosítani, vagy a papírgyártásban fehéríteni.
Más fajta génmódosítással elérhető, hogy saját védekező anyagot állítsanak elő, hogy kártevőikkel szemben ellenállókká váljanak, és hogy nagy adag növényvédő szert is képesek legyenek elviselni úgy, hogy az ültetvényekre permetezve, a fák károsítása nélkül legyenek képesek a gyomokat elpusztítani.
A génkezelt spanyolországi narancsfa például már egy év után gyümölcsöt hoz, a szokásos 6 év helyett. Dán tudósok módosított karácsonyfán dolgoztak, arra törekedve, hogy a kifejlesztett példányok tűiket ne hullassák le. A legmerészebb javaslattal azonban mégis egy amerikai professzor állt elő, miszerint olyan fákat kéne létrehozni melyekkel a hold lakhatóvá, élhetővé tehető, hatalmas üvegházakat növesztve a fejünk fölé.
A Brazíliában tanácskozó miniszterek azonban kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a módosított fák génjei a szél útján nagy távolságokra, országhatárokon túlra juthatnak el. A fák pollenje 2 ezer km–re is elkerülhet, és mivel a fák évszázadokig is elélhetnek, a módosított példányok a világ erdeinek hosszú távú fenyegetést jelentenek.
Például a gyors növekedésért felelős gének okozta szennyezés hatására egyes állomány alkotó fák kiszoríthatnak más fajokat, a rovarölő anyagokat produkáló gének megtizedelhetik a világon leggazdagabb esőerdők életközösségét, a lignin tartalmat csökkenteni képes gének pedig a fákat a károsítók felől tehetik sérülékenyebbé.
Valamennyi ültetvényt vagy a tiltakozók tették tönkre, vagy a kísérlet végén kivágták. Jelenleg Nagy-Britannia egyetlen, a holland szilfavésznek ellenálló génmódosított fafaja, amit, „ellenőrzött környezetben” termesztenek, valahol Dundee területén.
A példányokat kifejlesztő tudósok azt mondják, nem fogják kiültetni őket sehová, mert tartanak a tiltakozók „terrorista magatartásától”. Nem hajlandóak feltárni sem pontos helyüket, és részleteket sem szándékoznak közölni pontos számukat illetően. Annyit megerősítettek, hogy száznál több ilyen fáról van szó.
