2021. november 2. - A világ több mint 100 vezetője megállapodott az ENSZ éghajlatváltozási csúcskonferenciáján, hogy 2030-ig felhagynak a környezeti katasztrófát eredményező erdőirtásokkal, és új erdőket telepítenek. Az aláírók között van az amazóniai őserdőnek otthont adó Brazília is.

A cél megvalósítására privát forrásokból és közalapokból 14 milliárd fontot fognak költeni összesen, és bár a szakértők üdvözlik az elköteleződést, sokan szkeptikusak, hiszen a 2014-es New Yorkban tett ígéretet, miszerint legalább lelassítják az erdőirtások folyamatát, sem sikerült betartani. Ennek ellenére az erdők pusztításának befejezése életbevágóan fontos lenne, mivel a fák nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedést okozó szén-dioxid megkötéséhez.
Azok az országok, amelyek most elkötelezik magukat az erdőirtással szemben – így Kanada, a már említett Brazília, Oroszország, Kína, Indonézia, az Egyesült Államok, Anglia és a Kongói Demokratikus köztársaság (a teljes listát itt találja) – a világ erdőinek 85 százalékát birtokolják.
Az ígéret többek között tartalmazza a fejlődő országok támogatását, hogy azok helyre tudják állítani az erdőktől megfosztott területeket, eredményesen tudják felvenni a harcot a bozót- és erdőtüzekkel, és támogassák az őslakosokat.
A megállapodók közül 28 ország kormánya döntött úgy, hogy az erdőirtás a jövőben nem játszhat szerepet az egyes élelmiszerek és mezőgazdasági termékek, mint a pálmaolaj, a szója vagy a kakaó, globális kereskedelmében. Az állattartásnak, a legeltetésnek vagy épp a pálmaolaj-ültetvényeknek ugyanis hatalmas erdőterületek esnek áldoztául.
A világ legnagyobb pénzügyi cégei közül több mint 30 vállalat – beleértve az Avivát, a Schroderst vagy az Axát – ugyancsak megígérték, hogy a jövőben nem invesztálnak olyan tevékenységekbe, amelyek erdőirtásokkal hozhatók összefüggésbe.
A megállapodásban részt vevők ezen felül létrehoznak egy 1,1 milliárd fontos alapot, hogy megvédjék a Kongó-medence trópusi esőerdőit.
Száznál több ország részvételével megállapodás született, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.
A megállapodás – amelyet 105 ország képviselői írtak alá – célként tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.
Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka.
Az egyezményhez csatlakozó országok kedden közzétett listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Magyarország aláíróként nem csatlakozott az egyezményhez.
Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is.
A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.
A magyar célok
A kormány 2030-ra a 27 százalékos erdősítési arányt kíván elérni - mondta Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a hétvégén egy faültetési akción.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára korábban kijelentette: közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása, hiszen az eltűnésükkel együtt az emberek mostani életformája is veszélybe kerülne.
A politikus a napokban arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a kormány által októberben indított Zöld konzultációban, ennek keretében mondjon véleményt az erdőtelepítésekről, a hulladékgyűjtés helyzetéről.
A megállapodás szövege itt olvasható, a benne szereplő hat pont lényege pedig alább.
Az erdők és más szárazföldi ökoszisztémák megőrzése és helyreállításuk felgyorsítása;
Olyan, a fenntartható fejlődést, valamint a fenntartható árutermelést és -fogyasztást előmozdító nemzetközi és hazai kereskedelem- és fejlesztési politikák elősegítése, amelyek az országok kölcsönös előnyére szolgálnak, és amelyek nem vezetnek az erdőirtáshoz és a talajromláshoz;
A sebezhetőség csökkentése, az ellenálló képesség növelése, a vidéki megélhetést elősegítése, többek között a közösségek megerősítésén, a jövedelmező, fenntartható mezőgazdaság fejlesztésén és az erdők sokrétű értékeinek elismerésén keresztül, mindeközben elismerve az őslakos népek, valamint a helyi közösségek jogait. Mindezt összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzeti rendelkezésekkel;
Mezőgazdasági politikák és programok végrehajtása és szükség esetén újratervezése a fenntartható mezőgazdaság ösztönzése, az élelmezésbiztonság előmozdítása és a környezet védelme javára;
A nemzetközi pénzügyi kötelezettségvállalások újbóli megerősítése és a köz- és magánforrások széles köréből származó finanszírozás és befektetés jelentős növelése, ugyanakkor a források hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, hogy lehetővé váljon a fenntartható mezőgazdaság, a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők megőrzése és helyreállítása, valamint az őslakosok és a helyi közösségek támogatása;
Az erdőpusztulások visszafordítása érdekében meg kell könnyíteni a pénzügyi áramlások nemzetközi célokkal való összehangolását, ugyanakkor biztosítani kell, hogy szilárd politikák és rendszerek működjenek az ellenállóképes, fenntartható gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében, elősegítve az erdőkkel, a fenntartható földhasználattal, a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos célok elérését.