Brüsszel, 2016. július 20. - Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozta a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó kötelező kibocsátás-csökkentési célokról szóló javaslatait a nem az emisszió-kereskedelmi rendszer alá tartozó szektorokban (közlekedés, épületek, földhasználat és erdőgazdálkodás, és hulladékgazdálkodás).

Magyarországnak a javaslat értelmében a 2005-ös szinthez képest 7 százalékkal kellene csökkentenie 2030-ig a kibocsátását. Ennél alacsonyabb nemzeti kibocsátási célszámot csak Lettországnak, Romániának és Bulgáriának kell teljesítenie.
Az Európai Bizottság szerdai javaslata értelmében Magyarországnak 2030-ig a 2005-ös szinthez képest 7 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az emisszió-kereskedelmi rendszertől független szektorokban, a közlekedésben, az épületeknél, az agráriumban (az erdészeti ágazatot is beleértve), valamint a hulladékgazdálkodás terén.
 
A Bizottság által javasolt jogilag kötelező magyar erőfeszítés a negyedik legalacsonyabb az EU-ban: csak Lettországtól (6%), Romániától (2%) és Bulgáriától (0%) vár el kisebb erőfeszítést Brüsszel, miközben a lengyel és a horvát célszám megegyezik a magyaréval. A tagállamokra lebontott célszámok azt a 2014 októberében kötött uniós szintű megállapodást hivatottak a gyakorlatba átültetni, miszerint 2030-ig az EU egészében az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal csökkenteni kell a széndioxid kibocsátását.
 
A 40 százalékos lefaragás két fő terület között oszlik majd meg. Az erőfeszítés nagyobbik része (43 százalékos csökkentés 2005-höz képest) az európai emisszió-kereskedelmi rendszerre (ETS) jut, amelyen belül az ipari létesítmények kibocsátását szabályozzák. Az ETS reformjáról már korábban megállapodás született. A szerdai javaslat a hiányzó részt illeszti be az összképbe, éspedig az ETS-en kívüli szektorokat, így a közlekedést, az épületeket, a hulladékgazdálkodást és ezúttal első ízben az agráriumot, azon belül is a földhasználatot és az erdőgazdálkodást.
 
A nem az ETS alá tartozó szegmensben uniós szinten 30 százalékos csökkentés elérése a cél 2030-ig a 2005-ös kibocsátási szinthez képest. A Bizottság ezt a 30 százalékos átlagot dobta szét a tagállamok között úgy, hogy a számok 0 és 40 százalék között mozognak. Azt, hogy az egyes országoktól mekkora erőfeszítést várnak 2021 és 2030 között, a tagállamok egy főre eső GDP-je határozza meg. Minél alacsonyabb az egy főre eső GDP egy tagállamban, annál kisebb erőfeszítést várnak el tőle.
 
Bulgária számára 0 százalék a cél, ami ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az égvilágon semmit sem kell tennie. A gazdaság növekedése miatt (felzárkózó országról van szó) ugyanis már a 2005-ös kibocsátási szint fenntartása is rendkívüli erőfeszítéseket követel majd az országtól – mutatott rá a BruxInfónak Miguel Arias Canete, a javaslatot jegyző klíma- és energiapolitikai biztos.
 
Luxemburggal és Svédországgal szemben viszont 40 százalékos kibocsátás-csökkentés az elvárás, de a 40 százalékhoz közel van Finnország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia is. A szlovénoktól 15, a csehektől pedig 14 százalékos erőfeszítést vár a GDP-adatok alapján az Európai Bizottság, de Szlovákiának is 12 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátását az ETS-en kívüli szektorokban 2030-ig.
 
A Bizottság javaslata Miguel Arias Canete szerint a méltányosság, a szolidaritás, a költséghatékonyság és a környezetvédelem elsőbbségének elvein alapul. A javaslat bizonyos határig kész figyelembe venni a tagállami sajátosságokat is, és rugalmas megoldásokkal igyekszik megkönnyíteni a célok költséghatékony elérését. Az EU átlagos fejlettségi szintje fölött lévő országok esetében nagyobb teret kap a rugalmasság.
 
Egyébiránt a tagállamokra bízzák, hogy milyen intézkedésekkel érik el a jogilag kötelező célokat és ehhez milyen mértékben élnek a rugalmasság kínálta lehetőségekkel. A gazdagabb országoknak például bizonyos határig lehetőségük lesz arra, hogy az ETS-en belüli kibocsátási egységeket vegyenek igénybe az ETS-en kívüli szegmensben az emisszió csökkentésére.
 
Egy másik fajta rugalmasság jegyében pedig a földhasználatot is figyelembe lehet majd venni, Magyarország esetében például éves szinten a 2005-ös évi kibocsátás 0,5 százalékának erejéig.
 
A Bizottság a kiszámíthatóság jegyében egy európai stratégiát is elfogadott az alacsony kibocsátású mobilitásról. A közlemény arról szól, hogy a következő években milyen javaslatokkal és milyen menetrend szerint haladna előre az EU a tiszta, alacsony kibocsátású közlekedés irányába. Mint Maros Sefcovic, energiaunióért felelős alelnök rámutatott, az évszázad közepére az 1990-es szinthez képest legalább 60 százalékkal tervezik csökkenteni a közlekedési szektor kibocsátását. Ennek érdekében különböző technológiai-digitális újításokkal javítani kívánják a közlekedési rendszerek hatékonyságát, fel kívánják gyorsítani az alacsony kibocsátású alternatív üzemanyagok elterjedését a közlekedésben (második generációs bioüzemanyagok, villamos autók, hidrogénnel működő járművek stb.), és határozottan el kívánnak mozdulni a zéró kibocsátású járművek felé.