A hengeres fából fűrészárut, rostfát, papírfát vagy bútort készítő, fafeldolgozó ágazat, nem érdekli igazán a finn fiatalokat.
Ez olvasható ki a Finn Oktatási Minisztérium megbízásából készült felmérésből. A faipari oktatás valamennyi szintjén túl kevés fiatal szerez képesítést vagy diplomát. A fafeldolgozó ágazatnak 1300-1400 új alkalmazottra lenne szüksége minden évben, de mindössze 700 fiatal fejezi be a megfelelő iskolát. Nincs összhangban a munkáltatói igényekkel sem a képzés sem a diploma – erről számol be a forest.fi oldal. Egy faipari szakmunkásképzőben tanulók 90-95 százaléka az ács szakma alapjait sajátítja el, és csupán 23 százalékuk tanul fűrészipari vagy lemezipari szakmunkásnak, folyamatkezelőnek. A fűrész- és lemezipari szakmunkásképzőbe felvett diákok közel fele nem fejezi be tanulmányait, mi több, a végzettek műszaki ismeretei nem elég magas színvonalúak a munkáltatók számára. A finn fafeldolgozó szakma megmentői a felnőttek között találhatók. Évente 300 személy részesül közülük szakmunkás képzésben. Emellett 200 szerez szakmunkás bizonyítványt, vagy magasabb végzettséget. A Koskinen Oy, fatermékgyártó és értékesítő vállalt humánerőforrás gazdálkodásának vezetője, Esa Kallinen egyetért a minisztérium értékelésével. A Karkolaban működő vállalatnál  a rostfa/papírfa termelésben, falemezgyártásban és fűrészáru termelésben szükséges szakképzett munkaerő biztosítására házon belül szerveznek képzéseket. Jóllehet, nem minden felnőtt érdeklődik a famegmunkálás iránt. Amikor a szomszédos Hollola városban megszűnt a mobiltelefon alkatrészeket gyártó Foxconn, és közel 600 ember vált munkanélkülivé, csak pár ember ment át munkát keresni a Koskinen Oy faipari vállalathoz.
Kallinen és Pekka Riihimäki, a Stora Enso humán erőforrás igazgatója egyetértenek abban, hogy az embereknek általában hamis elképzelésük van a famegmunkálásról. Manapság a fűrészüzemi munka tiszta, nem a szabad ég alatt végzik, s tulajdonképpen fizikai erőfeszítést sem igényel, s egy fűrészüzemi operátornak számítógépes ismeretekkel is rendelkeznie kell. Riihimäki úgy gondolja, a folyamatkezelő hiány mögött meghúzódó egyik ok a fragmentált oktatásban keresendő. A szakmunkásképző intézmények kicsik, korszerű gépek vásárlásához pedig nincsenek megfelelő forrásaik. A szakképző intézményeknek jobban együtt kellene működniük a vállalatokkal. Továbbá, az iskola gyakran nem ad pontos képet a valós munkafeladatokról, amelyek nem olyan hierarchikus felépítésűek, mint az iskolai képzés. Egy papíripari folyamatkezelőnek értenie kell a karbantartáshoz és a javításhoz is. A munka mindössze tíz százaléka rutin jellegű, azaz kis tanulással bárki el tudja végezni. A többi, olyan szakképzettséget, jártasságot igényel, ami egy kezdő szakembertől nem várható el. (Ilyen például a furnér szabó kezelése is.)
A Koskisen Oy közel két évtizede folytat szisztematikus képzést a dolgozói körében, s ez többféleképpen is hasznot hoz a vállalatnak. Ennél az 1200 alkalmazottat foglalkoztató vállalatnál már 500 szakmunkásvizsgát tettek le. Javult a munkával való megelégedettség és a feladatokkal való azonosulás mértéke. A betegség miatti távollét az ágazatra jellemző átlag alatt van. A munkaerő elvándorlás csupán öt százalék évente. A jól képzett munkaerőnek hála, javult a termelés minősége is.
– Elbocsátás helyett átképezzük, képezzük őket. Kezdetben persze volt morgolódás, amiatt, hogy nem lesznek majd képesek rá, mondja Kallinen, aki országos elismertségre tett szert a szakképzés terén elért sikerei miatt. Riihimäki szerint a jövőben az ágazatnak olyan munkaerőre lesz szüksége, amely ismeri mind a fa sajátságait, mind feldolgozásának a folyamatát. A fiatalokat inkább az építőágazat vonzza, nem pedig a famegmunkálás. A jövőben az előregyártott házak szerkezeti elemeit készítő termelőknek például olyan ácsokra lesz szükségük, akik ismerik a fa sajátosságait, és értik annak „viselkedését”. Ez a véleménye Tuulia Taanilanak, a Ostrobothniaban működő faházgyártó cég fejlesztő központja koordinátorának. A készházakat gyártó vállalatok kulcsrakész állapotban adják át a házakat. A gyártó cég alkalmazottainak lakberendezési, szigetelési és sok más ismerettel is rendelkezniük kell. Kallinen úgy véli, a szakmunkásképzés nem kap elég figyelmet a médiától, bár a foglalkoztatók szempontjából kifogástalan. Riihimäki megerősíti azt az észrevételt, hogy akik felnőtt fejjel érkeznek a fafeldolgozó szektorba, megkedvelik, szeretik. Ők a mentőcsapat.
Ha a finn erdőkben kitermelésre kerülő fa tömege 15 millió köbméterrel növekszik évente, akkor a fa feldolgozására is szakemberre lesz szükség, summázza Kallinen.