Szekszárd, 2013. szeptember 8. - Újraéled több Duna-holtág a Gemenc és Béda-Karapancsa térségében, a 2012-ben zárult revitalizációs beruházások eredményeként idén több víz marad a holtágak medrében. A holtágak újraélesztése a Duna vízminőségét javító program egyik eleme volt, a projekt a Világbank és a Globális Környezetvédelmi Alap (Global Environment Facility - GEF) támogatásával valósult meg.
    A munkák során a Csertai-, a Grébec-, a Káposztás-Duna-ág, a Mohács közelében lévő Mocskos-Duna, valamint a Bátai-Holt-Duna egy-egy szakaszán végeztek kotrást. A Bátai-Holt-Dunán egy zsilip is épült.
    A megépült műtárgyaknak a mostanihoz hasonló, alacsony dunai vízállások esetében van jelentőségük, mert az árhullámmal érkezett vizet nem engedik vissza a Dunába - mondta az MTI-nek Parrag Tibor, a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője.
    Ismertetése szerint a bátai vízrendszer esetében majdnem egy kilométer hosszú, 200 méter széles, 1-3 méter mély nyílt vízfelület jött létre a korábbi, gyakorlatilag teljesen feltöltődött meder helyén.
    A Grébec-holtágnál a holtágat a főmederrel összekötő résznél készült egy vízvisszatartó, amely a torkolatnál 1,5 méterrel tudja megemelni a víz szintjét. A torkolati szakasz környékéből 70 ezer köbméter hordalékot távolítottak el.
    Bár új növény- vagy állatfajok megjelenésére az élőhely-rehabilitáció eredményeképp nem számítanak, a vízháztartás javulásától több életközösség kedvező változása is várható - fogalmazott a szakember.
    A beavatkozás elsősorban azokra a fajokra - ponty, széles kárász, compó, szivárványos ökle - lehet pozitív hatással, amelyek a lassan áramló vagy az állóvizet kedvelik. A halpopulációk stabilizálódása a vidra, a rétisas, a fekete gólya és a gémfélék állományát is erősíti.
    Vannak olyan élőhelyek, mint például a Báli-tó, ahol a beavatkozások után sem jön létre összefüggő, mély állóvíz, helyette az eredeti sekély, időszakos vízállások alakulhatnak ki. Ezek ideális szaporodó- és élőhelyei lehetnek több kétéltű fajnak, a dunai gőtének, a kecskebékafajoknak, a vöröshasú unkának. Madárvédelmi szempontból azért fontosak ezek az élőhelyek, mivel több gázlómadár - fekete gólya, fehér gólya, nagykócsag, kiskócsag, szürke gém - táplálkozó helyeinek számítanak.
    A DDNP osztályvezetője megjegyezte: az eltelt egy év kevés ahhoz, hogy mérjék a projekt hatásait, de az egy évtizeddel ezelőtt a Nyéki-Holt-Dunán végzett hasonló beavatkozás monitoring vizsgálata azt mutatta, hogy a gázlómadarak mellett az úszórécék is megtalálták itt életterüket.
    Parrag Tibor arról is beszámolt, hogy várhatóan jövőre kezdődik el a kivitelezése a DDNP 725 millió forintos európai uniós támogatást elnyert projektjének, amelyet a Rezéti-Dunán valósítanak meg.
    A Rezéti-Duna a leghosszabb, 13 kilométeres átfolyó ága a Dunának; a felső szakasz feltöltődése miatt azonban nem tud befolyni a mederbe a víz, ezért lesüllyesztik a küszöbszintet.
    A beavatkozás azoknak a halfajoknak, például a leánykoncérnak kedvez majd, amelyek szeretik a folyamatos áramló vizet.