A gonosz környezetvédők nem hagyják, hogy végre legyen munkánk és kilábaljunk a szegénységből - körülbelül ennyi a Gabriel Resources vállalat filmjének a mondanivalója.''Törődj a magad bányájával!'', ez lehetne a magyar fordítása a verespataki bányatervet erőltető cég "Mine Your Own Business" című propagandafilmjének. A filmet, ki tudja miért, megfelelőnek ítélte a National Geographic Society, hogy levetítse a washingtoni székházában, kiváltva ezzel a Védegylet és 79 másik szervezet nemzetközi tiltakozását.
Fordíthatnánk "Bányászkodj a magad dolgában!"-nak is a film címét, de nem üzenhetnék-e mindezt a bányászati cégnek azok a verespataki lakosok, akik évek óta harcolnak a gyönyörű tájért, műemlékekért, temetőkért, és saját családjuk kitelepítése ellen?
Tiltakozás a verespataki bányatervet népszerűsítő propagandafilm ellen
80 román, magyar, cseh, moldáviai, kanadai és amerikai szervezet , köztük a Védegylet írta alá azt a petíciót, melyben a helyi közösség, és az azt képviselő Alburnus Maior egyesület tiltakozik egy Washingtonban a közelmúltban bemutatott, Verespatakról szóló propagandafilm, a ’Mine Your Own Business’ (Törődj a magad bányájával!) ellen.
A torontói székhelyű bányaberuházó Gabriel Resources által finanszírozott munkát a neves tudományos társulat, a National Geographic Society székházában is levetítették. A film hemzseg a hamis állításoktól és egyoldalúan a projekt – egyébként vitatott – gazdasági előnyeit ecseteli, miközben nem vesz tudomást azokról a környezeti kockázatokról és az emberi jogok súlyos megsértéséről, amellyel a terv megvalósulása óhatatlanul együtt jár.
Stephanie Roth, a Verespatak megmentéséért folytatott kampány 2005-ben a Goldman környezetvédelmi Nobel-díjjal kitüntetett vezetője különösen sajnálatosnak nevezte, hogy a National Geographic Society a bevételt a környezeti érdekek elé helyezve asszisztál ahhoz, hogy a Gabriel Resources zöldre festhesse a katasztrofális beruházást.
A BÁNYATERVRŐL
Emlékeztetőül: a verespataki bánya nem csak a terület ökológiai értékeit pusztítja el, és felbecsülhetetlen környezeti kockázatnak teszi ki az Aranyos és a Maros folyó mentén élőket, így Magyarországot is. Ezen túl több település, jelentős kulturális értékek – köztük a világon egyedülálló római kori tárnák, középkori templomok és temetők – bányagödörré alakításával, és közel 2000 ember kényszerű kitelepítésével jár együtt, akiknek nincs szándékukban elhagyni szülőföldjüket.
A terv ellen a romániai és magyarországi civil tiltakozó kampány mellett a Román Orthodox Egyház, az erdélyi magyar egyházak, a Román Tudományos Akadémia, az UNESCO műemléki bizottsága és a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is fellépett, valamint az Európai Parlament is felhívta a figyelmet a projekt kockázataira. A felmérések szerint a román lakosság 96%-a ugyancsak ellenzi a terveket.
