Hétfőn az Országgyűlés ismét elfogadta a vagyontörvényt, mely az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlására létrehozza a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot. A menet valószínűleg az Alkotmánybíróságon folytatódik.
Ismert, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakán már elfogadott törvényt a köztársasági elnök visszaküldte a Parlamentnek. A vagyontörvénynél az államfő azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjait hat évre választják, s az nem igazodik a parlamenti ciklushoz, és megbízatásuk csak korlátozott körben szüntethető meg. Az új változat szerint továbbra is a miniszterek javasolnák a tanács tagjait, a miniszterelnök indítványára viszont a köztársasági elnök nevezné ki őket, ám ugyanúgy hat évre, mint az eredeti javaslatban.
A törvény elfogadásával egyelőre elhárultak az akadályok a három korábban önálló szervezet – a Kincstár, a Nemzeti Földalap és az ÁPV ZRT – egyesítésére.
Az Élőlánc a vagyontörvényt az Alkotmánybíróság elé idézi
A Fidesz indítványára név szerinti szavazás során döntöttek az ügyben a képviselők, akik végül 190 igen szavazattal, 156 ellenében, tartózkodás nélkül fogadták el törvényt.
A törvényt először június 25-én fogadta el a parlament, ezt azonban a köztársasági elnök július elején visszaküldte az Országgyűlésnek. Változás történt a szövegben, hiszen míg az eredeti változat szerint a miniszterelnök nevezte volna ki hat évre a tanács tagjait, addig az elfogadott változat szerint a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki őket. A tagoknak lemondásukat írásban kell közölniük a köztársasági elnökkel, a megbízatást a köztársasági elnök - a kormányfő javaslatára - felmentéssel szüntetheti meg.
A Fideszes Varga István a vagyontörvény kapcsán tett felszólalásában úgy vélekedett, hogy a továbbra is megmaradnak a "fű alatti" értékesítési módok, amit az Állami Számvevőszék már többször kifogásolt. Veres János pénzügyminiszter ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az államfő alkotmányos aggályt nem fogalmazott meg akkor, amikor visszaküldte a törvényt.
Lányi András az Élőlánc Magyarországért Közéleti Mozgalom nevében jelezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak a döntés kapcsán - számolt be az MTI.
