Turisztikai látnivaló lesz a magyar-osztrák határon az egykori keleti blokkot a Nyugattól 1989-ig elválasztó vasfüggöny nyomvonalából; a túraútvonal első szakaszát szombaton avatták Sopron térségében.
Az ünnepség a páneurópai piknik megemlékezéseihez kapcsolódott.
A Bécsi úttól, Sopron határától népes társaság indult gyalog a páneurópai piknik emlékhelyhez, ahol 17 évvel ezelőtt több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túlra a határ ideiglenes megnyitásakor.
Ismeretes, hogy az emlékezetes páneurópai piknik szervezői között két kollégánkat, dr. Magas László és dr. Rumpf János erdőmérnököt is ott találjuk.
A sopronpusztai emlékhelyen Szájer József és Michael Cramer európai parlamenti (EP) képviselők szalagátvágással avatták az útszakaszt. Az ünnepségen Michael Cramer, az EP zöld frakciójának képviselője, a vasfüggöny túraútvonal kezdeményezője méltatta az esemény jelentőségét.
Az Európai Parlamentben korábban ő javasolta, hogy a berlini fal emlékére létesített berlini falútvonalhoz hasonlóan jöjjön létre a vasfüggöny vándorút, amely a Fekete-tengertől a Balti-tengerig húzódna. Ennek csaknem 300 kilométeres szakasza Magyarországon, az egykori műszaki határzár helyén halad majd át. Sopron és a Fertő-tó között a világörökség területén húzódik a magyarországi túraút szombaton átadott szakasza, amelyen felfestések és táblák segítik tájékozódni a bakancsos turistákat.
A táblák kihelyezését a természetjáró egyesületek végezték - mondta Taschner Tamás, a Fertő-Táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára, hozzátéve, a műszaki zár és az államhatár közötti sáv a külvilágtól hermetikusan elzárt terület volt, így az ott található természeti és kulturális értékek még felfedezésre várnak.
A túraútvonal kialakítását a tagállamok maguk finanszírozzák. Az útvonal a Fertő-tótól Felsőszölnökig tartó szakaszának kiépítéséhez az ifjúsági és szociális tárca nyújtott 2,5 millió forint támogatást.
Mi volt a vasfüggöny?
A kifejezés 1946-ból, Winston Churchilltől származik. Ez a műszaki zár mintegy 350 kilométer hosszan húzódott nyugati határunk mentén. A létesítmény szögesdrót betonkerítésből állt, amelyet felül keresztfával szélesítettek, és szögesdrót szálak fűztek össze. A tereptárgy a földrajzi-politikai határon belül, magyar területen húzódott. Még beljebb volt a nyomsáv, amelyre az ötvenes-hatvanas években taposóaknákat telepítettek. Az elektromos jelzőrendszert 1965-ben állították fel a magyar-osztrák határon. Az elektromos jelzőrendszert 24 év után, 1989-ben bontották le. Az egész határvidéket pedig határsávnak minősítették, ahova csak különleges engedéllyel lehetett belépni. Emiatt nem volt látogatható a Muck-kilátó, a Fertő, Brennbergbánya és a Hidegvíz-völgy.
Egyetemünk egyik professzorát és e sorok íróját egy hét különbséggel tartóztatta le a határőrség 1957-ben, mert túl közel merészkedett a határhoz. Még 1966-ban is különleges engedély kellett a Hidegvíz-völgyben végzett diplomatervi felvételekhez.
Z. Z.
