Új, az egész világot átfogó, a növény- és állatfajok elvesztésének megállítására hivatott szervezetre van szükség – adta hírül a BBC.
Ezzel az érveléssel ismert akadémikusok egy csoportja állt elő a Nature folyóirat múlt héten megjelent számában. Kormányközi, a fajok változatosságának megőrzését felvállaló szakértői csoport (IPB- Intergovernmental Panel on Biodiversity) létrehozására szólítanak fel, mely párhuzamosan működne az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi csoporttal, az IPCC-vel.
A 2006. évi Veszélyeztetett Fajok Vörös Listája azt jelzi, hogy több mint 16 ezer növény és állat sodródik az elmúlás felé, köztük a kétéltűek egyharmada és az emlősök egynegyede.
A Nature-nek küldött levél 19 aláírójának neve között olvasható dr. Oteng-Yeboah, aki korábban az IPCC vezetője volt, Robert Watson, a Világbank vezető embere, és Peter Raven, a Missouri Botanikus Kert kimagasló alakja is.
Lassú haladás
Az 1992-ben Rio de Janeiróban tartott Föld Csúcstalálkozón a fajok sokféleségének megőrzéséért született egyezmény (Convention on Biological Diversity) kötelezi a kormányokat, hogy 2010–re legalábbis jelentős csökkentést érjenek el a fajok és az életközösségek elvesztésének ütemén.
Évről évre azonban a soron következő vörös listák és más, a témában megjelentetett tudományos jelentések nyomán világossá vált, hogy a haladás nem elég gyors ahhoz, hogy a kitűzött célt el lehessen érni.
Ugyanilyen világos az emberi megélhetés, különösen a fejlődő országokban jellemző, biodiverzitást sújtó, tovább gyűrűző hatása.
A Nature folyóiratnak írt levélben megfogalmazottak szerint, „mivel a fajok sokféleségének elvesztése lényegében visszafordíthatatlan folyamat, elvesztésük különösen komoly veszélyt jelent a fenntartható fejlődésre és a jövő nemzedékek életminőségére.”
A Millenniumi Ökoszisztéma Értékelés, mely egy széleskörű négyéves kutatási program, tavaly kezdte meg eredményei közzétételét. Jelentése beszámol arról, hogy az úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatások - mindaz a hasznos és előnyös dolog, amit az ember a természet világából származtat - összeomlóban vannak.
Még, ha lehetne is védeni ezeket a szolgáltatásokat, gyakorta nem teszik meg, s néha azért, mert, a döntéshozók nem a rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján járnak el.
Jeffrey McNeely az IUCN egyik vezető tudósa szerint az egyik legdrámaibb példa erre a mangrove erdők helyzete.
A tudósok, köztük közgazdászok is, egyértelműen állást foglaltak a mangrovék hihetetlen értékei mellett, a garnélarák farmoknál sokkal értékesebbeknek minősítve azokat.
Szervezetek
Több globális testület létezik – így az UNEP, a CBD és a Vörös Listát kiadó IUCN –, melyek hatásköre a biodiverzitás csökkenésének megakadályozása.
Valamennyi szervezet bevonja a munkába a világ kormányait, az IUCN pedig különösen közeli kapcsolatot tart fenn a tudományos és civil természetmegőrző testületekkel.
Új, globális szövetség felépítésének gondolata már néhány éve formálódik. Az elgondolásnak tavaly Jacques Chirac francia köztársasági elnök adott hatalmas lendületet, aki a párizsi konferencián a koncepciót támogatóan beszélt.
A Nature folyóiratnak küldött levél nyomán az elgondolás új nevet kapott Intergovernmental Panel on Biodiversity (IPB), amely kormányközi szakértői csoportként, a növény- és állatfajok sokféleségének megőrzése céljával működne.
Jeffrey McNeely, aki nem tartozik a levél aláírói közé, maga is támogatja az elképzelést, és úgy véli, a kulcskérdés az, sikerül-e a tudományt és a politikát egy testületbe integrálni, mely képes összehangolni és képviselni a kutatást azoknak a kormányoknak teljes körű bevonásával, melyeknek az ajánlások megvalósítása felől dönteniük kell.
Elmondta még, hogy mindehhez pénzre és politikai elkötelezettségre lenne szükség. Az IUCN a maga részéről nagyon szívesen betöltené ezt az integráló szerepet, de ennek a feladatnak az elvégzéséhez senki sem biztosít anyagi támogatást.
– Egy nagyobb intézmény létrehozása nem lesz olcsó, jelentős beruházásokat igényel, nem tudjuk pontosan mennyit is, de biztosan többre lesz szükség, mint amennyit eddig bárkitől is kaptunk – mondta.
A javasolt új testület lehet, hogy az ENSZ megreformálási folyamatából adódhatna, ami az UNEP mandátumát is felülírná.
– Bármely, a világ növény- és állatfajai csökkenésének megállítására irányuló nemzetközi kísérlet sikerének kevesebb köze van belső struktúrákhoz és betűszavakhoz, a siker sokkal inkább függ a hatalmon lévő kormányok támogatási szándékától – tette hozzá.
Mik a veszélyforrások?
Az emberi tevékenység veszélyezteti a Vörös Listán szereplő fajok 99 százalékát.
Élőhely elvesztése és romlása a fő veszélyek közé tartozik, ami a jegyzékbe vett madarak, emlősök és kétéltűek 80 százalékára van hatással.
Az éghajlatváltozást egyre növekvő mértékben ismerik el komoly fenyegetésnek.
Más, az emberi tevékenységhez kötődő problémák, mint az idegen fajok betelepítése, a túlhasználat vagy a szennyezés is veszélyeztető elem.
