Az Ensis Forests, ausztrál vállalat kifejlesztett egy CABALA névvel jelzett szoftvermodellt, ami a gazdálkodók segítségére lehet abban, hogy jobb döntéseket hozhassanak az ültetvényerdő-gazdálkodásban – olvasható a Csiro cég honlapján.
Ensis, a CSIRO és a Scion vegyes vállalata, CABALA névvel jelzett új szoftver modellt fejlesztett ki, ami megkönnyíti majd a gazdálkodók dolgát az ültetvényerdőkre vonatkozó döntések meghozatalában.
Ezt az átfogó, összetett modellt hat év munkájával hozták létre, partneri kapcsolatban működve a CRC fenntartható termelésre ösztönző erdőgazdálkodással, és ma már a mérsékelt övbe tartozó Ausztrália kék eukaliptusz ültetvényeinek háromnegyedén alkalmazzák.
A CABALA a döntéshozatali folyamat igen értékes elemének bizonyult. Betekintést enged az ültetvényerdők életébe olyan új régiókban, ahol a jelenlegi működésről nagyon kevés adat áll rendelkezésre, avagy nincs is adat.
A fa növekedését jelző napi adatok mellett, a napi éghajlatra, időjárásra vonatkozó információt is modellezik, de az erdő egészségi állapotát is jegyzik. A CABALA ezekkel az adatokkal előrejelzést tud készíteni olyan fontos feladatok meghatározásában, hogy hová telepítsenek, milyen hosszú legyen a rotációs időszak, de segíti a döntést az optimális faanyag és rost termesztését, a nem hagyományos erdőgazdasági termékek, mint a szén- és sótartalom kvótákat illető kérdésekben is.
Az Ensis kutatója, dr. Michael Battaglia azt mondja, ha megértjük a fák építkezési paneljeit, az olyanokat, mint a fotoszintézis vagy a táplálék ciklus, a szárazsághoz hasonló veszélyeket is jobban tudjuk értelmezni.
– Ha optimalizálni akarjuk a fakiválasztást és a gazdálkodási módot, olyan rendszerre van szükségünk, aminek segítségével választ kaphatunk az élőfák saját világának valamennyi összetevőjére, ezért átfogó, mindenre kiterjedő megközelítésben próbáltuk megérteni, hogyan nő fa, hogyan reagál a környezeti hatásokra, és ezt ültettük bele egy könnyen kezelhető modellbe.
Az Ensis Forests vezérigazgatója, dr. Clive Carlyle szerint, igen lényeges a fenntartható erdő- és ültetvényágazat szempontjából, hogy a telepítéseket úgy legyenek képesek elhelyezni, hogy azok minimális környezetrombolás mellett maximális hasznot nyújtsanak.
Az általánosítás elképzelhetetlen, a régiók eltérő jellege, a talajtípusok a vízkészletek, a fafajok eltérő jellege miatt, így nagyon izgalmas dolog, hogy most már van egy rendszer, amit a mi ágazatunk, és a környezetigazgatás is fel tud használni, – és már alkalmaz is –, a fontos döntések meghozatalának folyamatában.
