Amint arról korábban beszámoltunk, a Kánya-hegyen épült katonai objektum egy olyan erdőbirtokossági társulat kezelésében lévő erdőterületet vesz igénybe, amelynek 145 tulajdonosa nem járult hozzá az építkezéshez. Az erdőterület igénybevétele miatt az erdészeti hatóság az erdőtulajdonosokat büntette. Az ügy legutóbbi fejleménye, a tulajdonosok egy részének demonstratív tiltakozása események miatt. 

Ezzel kapcsolatban, az egyik tulajdonos, Perlaki Tamás az alábbi közleményt hozta nyilvánosságra:
Báthori Gábor,- aki állításával ellentétben nem a vezetője, tehát nem az elnöke a Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulatnak - az MTI-vel azt a nem valós tényt közölte a Kánya-hegyi katonai torony építése kapcsán, hogy: " A szervezet túlnyomó többségének – a 145 tagból több mint száz embernek – nincs problémája a létesítménnyel. Perlaki Tamás mellett mintegy fél tucat – vele szimpatizáló – tiltakozó vett részt a pénteki eseményen."
Ezzel szemben a „szervezet” 2008. május 24-én tartott közgyűlés határozata szerint:
„9/2008(V.24.) határozat: A közgyűlés egyhangú igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
1./ a Kánya-hegyi Erdőbirtokosság közgyűlése nem adja, és korábban sem adta hozzájárulását a Telkibánya 0227/2 hrsz-ú és más, az erdőbirtokosság használatában lévő terület honvédelmi célú területté nyilvánításához.”
Megjegyzem, hogy az október 17-i földszállítási művelet idején, a helyszínen a rendőrség azzal fenyegette meg a helyszínre érkező lakosságot, hogy a bejelentett cselekmény bűncselekmény, és mivel a meghívó alapján oda érkezőnek arról tudomása van, ők is bűnrészességet vállalnak, ezután maradtak hatan. Már azokból, akik a korábbi hasonló fenyegetések után egyáltalán még mertek arra gondolni, hogy feljönnek a hegyre blokádot építeni.
Bérleti szerződést csak az erdő tulajdonosa köthetne a HM-mel, ilyen szerződés nem létezik. A Ptk. 452. § (3) bekezdése szerint egyébként tilos harmadik személynek bérbe adni termőföld ingatlant, tehát az EBT törvényi tiltás miatt nem köthetett ilyen szerződést, ha igen, az semmis, tehát arra nem alapozhat a HM további jogokat.
Arra van lehetőség, hogy a kényszerűen tudomásul vett honvédelmi használat után használati díjat szedjen bármely érdekelt. Ilyen érdekelt lehet az EBT is.
Függetlenül a szóhasználatától ilyen tartalmú szerződést kötött is az EBT elnöke 2004-2008. október 28. közötti időszakra szóló hatállyal. Öt évvel az építkezés megkezdése után is csak azért fogadott el az EBT elnök a terület használatáért díjat a HM-től, mert a hadsereg által elfoglalt terület az EBT által kezelt 1000 hektár terület közepén van, és az egységes erdőgazdálkodás akadályozása, valamint a katonai bázison korábban átvezető ösvények lezárásával az egész környéken megnövekedtek az erdőművelés költségei (a hadsereg által bekerített területtől keletre és délkeletre eső területek járhatatlanok, a bázis gyakorlatilag egy hágón épült meg).
Az EBT közgyűlés ilyen szerződés megkötésére is csak a 2008. évi közgyűlésén hatalmazta fel az elnököt – fejeződik be a közlemény.