2011. október 13. - Jövő decemberben már működhet a szalmatüzelésű blokk A Dalkia Energia cégcsoporthoz tartozó PANNONPOWER Holding Zrt. tíz éven belül immár a második jelentősebb biomassza-alapú fejlesztését hajtja végre pécsi telephelyén. A tervek szerint jövőre kezdi meg működését az a 24 milliárd forintos beruházásból megvalósuló 35 MW-os szalmatüzelésű erőműi blokk, amelynek köszönhetően Pécs lesz az ország első, csaknem teljesen zöld eredetű távhővel fűtött városa.
Stratégiai tartalékká válnak Pécsett az erőmű gáztüzelésű blokkjai, miután jövő év végén megkezdi működését a PANNONPOWER új, szalmatüzelésű kazánja. Ezáltal minimálisra csökken a pécsiek importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függése. A gázt váltó szalmát ugyanis a régión belüli termelőktől szerzi be az erőmű, amely így munkahelyeket teremt, többletjövedelmet generál és kitörési pontot kínál a helyi gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre tudnak szert tenni.
Magyarország legnagyobb szalmatüzelésű erőműve kizárólag a gabona melléktermékét képező bálázott szalmaszárat használja fel, az élelmiszeripari alapanyagot jelentő gabonaszemeket nem. A szalmatüzelésű kazán működtetéséhez évente 240 000 tonna bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermék szükséges, ami a régióban keletkező mennyiségnek csak töredéke, így a blokk nem veszélyezteti más szalma-felhasználók, így az állattartók ellátását sem.
Az ellátásbiztonság érdekében az erőmű már a szükséges mennyiség mintegy 80 százalékát lefedő, hosszú távú szerződéseket kötött a régió gazdáival, akik így biztos és kiszámítható többletjövedelemhez jutnak. A szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben, például az Ormánságban teremt munkát és jövedelmet. A szalmatüzelésű blokk 150 embernek ad munkát a régióban.
Szakértői becslések szerint az új biomassza erőmű megépítése 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál nemzetgazdasági szinten, míg a központi költségvetés összesen 3 milliárd forint többlettel számolhat, a helyi adóbevételek pedig több mint 100 millió forinttal emelkednek.
Az új biomassza-blokk CO2-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által megkötött CO2-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 000 tonnányi CO2-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek (és az országnak) felhasználnia.
A 24 milliárd forintos beruházást jelentő új blokk kereskedelmi üzeme legkésőbb 2012 decemberében indul. Ekkortól Pécs lesz az ország első, gyakorlatilag teljes egészében biomassza-eredetű távhővel fűtött megyeszékhelye.
Háttér
Előzmények:
2004: A PANNONPOWER átadja Közép-Európa legnagyobb, faapríték-tüzelésű biomassza erőművét.
2006: A biomassza-alapú megújuló energiatermelésben felhalmozott tudásra alapozva egy új, bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékek eltüzelésére alkalmas erőműi blokk tervezése indul meg.
2007: az új, 35 MW beépített teljesítményű kazán megkapja a kivitelezéshez szükséges engedélyeket.
2010: Nyilt pályázat útján kiválasztott EPC-M vállalkozóval, a Kraftszer Kft.-vel és a kazán-beszállító vállalkozóval, a dán DP Cleantech-el aláírják a kivitelezési szerződést. Elkezdődik az építkezés.
Tények:
A projekt három, szervesen összetartozó részből áll:
1. Egy zárt, 3 és fél napra elegendő tüzelőanyag-mennyiséget befogadni képes szalmabála-tároló, kiszolgáló daru és szállítópálya rendszer építése.
2. Egy 137,2 tonna/óra névleges frissgőz teljesítménnyel rendelkező, 100 bar nyomású, 540 Celsius fokos gőzt előállítani képes, rezgőrostélyos szalmatüzelésű kazán kivitelezése.
3. A meglévő erőművi berendezések (generátorok, turbinák, transzformátorok, hálózati csatlakozás, egyéb segédrendszerek), illetve épületek (hűtőtorony, kémény) felújítása és összekapcsolása az új kazánnal.
Érdekességek:
Az épülő kazánban 9 km csővezeték lesz, egymás mögé fektetve ez az erőműtől a pogányi repülőtérig érne.
A bálatároló mintegy 2500 tonna / ~ 6500 bála / bálázott tüzelőanyagot lesz képes befogadni.
Ennek az alapozásához 1 780 m3 betonra volt szükség.
Az eddigi munkálatok összesen 107 000 munkaórát vettek igénybe.
