Az építési engedélyt 2002. március 28-án a gönci jegyző adta ki.
Az építmény ellen nem csupán az erdőtulajdonosok, hanem a környező települések, többek között Füzér és Hollóháza is tiltakoztak. A telkibányaiak viszont a létesítmény munkahelyteremtő előnyeit hangsúlyozták.
A hegyet borító több mint ezerhektáros erdőt a kilencvenes évek elején kárpótlási jegyre vásárolták meg, 146 személy osztatlan közös tulajdonát képezi, és a Kánya-hegyi Erdőbirtokos Társulat kezeli. A honvédség az ezer hektárból 1,2 hektárnyi területet, valamint az oda vezető erdei utat vette igénybe. A Honvédelmi Minisztérium kisajátítási kérelmet nyújtott be a létesítmény területére és az útra.
A honvédelmi tárca az Orbán-kormány rendelete alapján járt el, amely szerint a katonai célú létesítményekhez fűződő hatósági jogkört az önkormányzatoktól áttették a Honvédelmi Minisztérium építésügyi hatósági osztályához. A rendelet lehetővé tette, hogy építési ügyekben a HM saját magának adjon ki engedélyt, úgy, hogy a természetvédelmi szakhatóságot sem kell bevonnia a folyamatba.
A rendeletet az egyik Kánya-hegyi erdőtulajdonos azért kifogásolta az Alkotmánybíróságnál, mert szerinte alkotmányellenes, hogy a kormányrendelet alapján nem közlik a határozatot az erdőtulajdonosokkal arról a toronyról, amelyet az ő tulajdonukban álló erdőben építenek.
Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, a kormányrendelet vitatott bekezdése alkotmányellenes, és azt 2006. október 31-ei hatállyal megsemmisítette.
A létesítménnyel kapcsolatban pert indító budapesti erdőbirtokos, Perlaki Tamás belföldi területek bemutatásával foglalkozik, külföldi természetvédőket kalauzol a Hortobágy, Tokaj és Zemplén területein.
Kiss János, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya vezetője arról értesítette a Tiszántúli Természetvédők Társulata elnökét, hogy a honvédelemért felelős miniszter kérelmére a Telkibánya 0227/2 hrsz. erdő művelési ágú ingatlan igénybevétele iránt indított közigazgatási eljárást az erdőgazdálkodásért felelős miniszter 2008. május 7-én jogerőre emelkedett végzésével megszüntette.
Azzal indokolva, hogy a fenti erdő művelési ágú ingatlan igénybevétele ügyében eljáró erdőgazdálkodásért felelős miniszter nem adott ki engedélyt, így az erdőterületen megvalósított építési tevékenység engedély nélküli igénybevételnek minősül.
A levélből megtudhatjuk, hogy az engedély nélküli igénybevétel ügyében az illetékes első fokú erdészeti hátóság, a Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága jár el, és hivatalból eljárást indíthat.
Kapcsolódó:
Az erdőtulajdonosok megkerülésével épült a zempléni hírközlési torony? (greenfo)
Torony a Kánya-hegyen (Népszabadság)
Kánya-hegyi párbaj: mégis alkotmányellenes a vitatott rendelet egy pontja (Népszabadság Online)
Kánya-hegyi per polgári engedetlenséggel (Népszabadság)
Sólyom zempléni ökotérképe - Kánya-hegy nélkül (NOL)
Huszárvágással intézhetik el a Tubest (Magyar Hírlap)
Újragondolnák az elsietett tervmódosítást (Magyar Hírlap)
