Pénzben kifejezve évente a mostani hitelválság veszteségeinek többszörösét okozzuk környezetszennyezéssel, a természeti erőforrások felélésével - állítja egy most megjelent tanulmány. A szerzők szerint több párhuzam is felállítható a két folyamat között: az öko-válság árát is meg kell fizetnünk, és ezt is a szegények szenvedik meg a legjobban.
Ma már valószínűleg mindenki tisztában van a globális hitelválság legfontosabb okaival: a fejlett világ sok országa többet fogyasztott, mint amennyit megtermelt, és a különbséget hitelekből fedezte. A Living Palent Report nevű tanulmány szerzői szerint ugyanez történik természeti erőforrásainkkal, és ugyanez lesz a folyamat vége is: jóval nagyobb ütemben használjuk el őket, minthogy a Föld ökológiai rendszere regenerálódni tudna, és emiatt a hitelválság (credit crunch) után öko-válság (eco crunch) következhet.
A jelentést jegyző WWF, a Brit Zoológiai Társaság és a Global Footprint Network szerint a Föld népességének háromnegyede olyan országban él, amelyben a fogyasztás mértéke meghaladja a természeti erőforrások regenerálódását. Ezek az országok "ökológiai hitelfelvevők", vagyis szükségleteik kielégítéséhez más államok természeti erőforrásait kell igénybe venniük.
Ettől is elszegényedhetünk
A tanulmány végkövetkeztetése szerint a hatás hasonló lesz, mint amit ma szenved el a Föld lakosságának jelentős része: az "ökológiai tőke" elapadásával az érintett államok prosperitása kerül veszélybe, az élelmiszer, az energiahordozók, vagy a víz árának megugrása nyomán. "Ha fogyasztásunk a mostani üzemben emelkedik, a 2030-as évekre gyakorlatilag két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez" - mondta a WWF nemzetközi igazgatója, James Leape.
Egy másik jelentés szerzői "forintosították" az ökológiai károkat. Míg az IMF legfrissebb adata szerint a hitelválság eddig 1,4 trillió dollár veszteséget okozott a világ pénzintézeteinek, egy a hónap elején Barcelonában tartott környezetvédelmi világkonferenciára készített tanulmány 2-5 trillió dollárra becsüli csak az erdőirtásból fakadó károkat - évente.
Mi is adósok vagyunk
Az EU és a Deutsche Bank közgazdászai közreműködésével készített jelentés megpróbálta megbecsülni, mekkora ráfordítással lehet helyettesíteni azokat a "szolgáltatásokat", amelyeket egy erdő "ingyen" nyújt: az édesvíz tárolása, a szén-dioxid megkötése. Ezeket csak drága beruházásokkal lehet helyettesíteni, vagy éppen ignorálhatjuk is a kérdést, de akkor a természet máshol nyújtja majd be a "számlát". A jelentés szerint csak a globális erőirtás nyomán eddig keletkezett gazdasági kár elérheti a világ GDP-jének 7 százalékát. A legjobban azon országok lakói szenvedik meg a trendet, akik a leginkább rászorulnak az erdők nyújtotta erőforrásokra.
A legnagyobb "adósok" természetesen a fejlett államok: a legnagyobb ökológiai lábnyoma az Egyesült Államoknak és az Egyesült Arab Emirátusoknak van, de például a tizenötödik Nagy Britannia is annyi erőforrást használ fel, mint 33 afrikai ország együtt. (Magyarország globálisan az élmezőnyben helyezkedik el egy 2001-es - csak 55 országra kiterjedő - összesítésben, 23. volt.)
Ma létezik egy másik mérőszám is: ez azt mutatja, mennyi vizet használ fel egy ország ahhoz, hogy azon a színvonalon éljen, amin ma. Csak néhány példa: egy kilogramm bélszín előállításához 16 ezer, egy csésze kávéhoz 140 liter vízre van szükség - nem véletlen, hogy a már említett Nagy Britannia által egy évben elfogyasztott áruk előállításához felhasznált víz 62 százaléka külföldről származik. "Bármennyire is megszenvedjük a hitelválság hatásait, ez semmi nem lesz ahhoz képest, amit az 'ökológiai recesszió' okozhat" - mondta a jelentéssel kapcsolatban a WWF másik vezetője, Emeka Anyaoku.
