Vaddisznó (Kisalföld 2009. január 17. ) - A vaddisznó hímjét kannak, nőstényét kocának (emsének), szaporulatát malacnak (kanmalac, emsemalac) hívjuk. A fiatalokat süldőnek hívja a szaknyelv. A kannak agyara, a kocának kampója van (ezek a szemfogak, amiket a vadászok trófeaként őriznek meg).
A szőrzet színében nincs a nemek között különbség, de életkoronként és évszakonként lehetnek eltérések. A vaddisznó „vad" színe sötétbarna vagy fekete, de olykor akadnak világos, vöröses színű vagy foltos, ún, babos példányok is. Ezek nemkívánatosak a populációkban.
Eurázsiában a 60. szélességi foktól délre mindenütt előfordul, jelen van Észak-Afrikában és a hátsó-indiai szigeteken. Betelepítették Észak-és Dél-Amerikába is. Európában a Brit-szigetek és Skandinávia nagyobbik része, valamint az Alpok magasabb régiói kivételével mindenütt előfordul. A vaddisznó eredendően vizes élőhelyek, mocsarak lakója volt, ma főként erdőterületeken fordul elő. Terjeszkedő faj, amely jelenség az erdősültség növekedésével, valamint a nagytáblás mezőgazdálkodás kínálta előnyös feltételekkel volt magyarázható. A nagy, összefüggő nádasokat (pl. a Fertő tó) is szívesen választja tartózkodási helyéül, e területeken nyugalmat és táplálékot (a nád rizómáit) is talál. A fiatalok egy része - főként a kocasüldők - már első életévük őszén/telén (9-11 hónaposán) bebúgnak, másik részük a kanokkal együtt csak 20 hónapos korában válik ivaréretté. A vaddisznó szaporodási időszaka elkezdődhet szeptemberben és tárthal júliusig, de a fő időszakot október-január időközére tehetjük. A koca 21-23 napig búg, de a kant csak 1-3 napig veszi fel eredményesen. Vemhességi ideje 112-120 nap, 16-17 hét. A búgásnak megfelelően az ellesek zöme február és május között történik. A koca az elles előtt félreeső, nyugodt helyen ellő- vagy malacozó vackot készít, ahol alkalmanként 4-12 malacot vet, az átlagos malacszám azonban csak 5-6. Jó időben a vackot 4-5 nap után elhagyják a malacok, rossz időben akár 2-3 hétig is benne maradhatnak.
Táplálkozási aktivitása az éjszakára koncentrálódik. A vaddisznó mindenevő, egész évben szüksége van az állati eredetű táplálékra is. Ehhez részben turkálással (giliszta, pajorok, bábok, álcák stb.), részben dögevéssel, részben ragadozással(!) jut hozzá. Különösen magas állománysűrűség, azaz relatív táplálékhiány mellett figyelhető meg más fajok kicsinyeinek (gida, borjú) zsákmányolása, tojás- vagy fióka- és madárevés. Szívesen rájár az etetőkre és szórókra csakúgy, mint a mezőgazdasági terményekre/táblákra.
A vaddisznónak viszonylag magas a területhűsége, vándorlásáról, migrációjáról nem tudunk. A kanok alkalmanként nagyobb területet is bejárhatnak, akár a 15-20 km-t is eltávolodhatnak a szokásos tartózkodási területüktől.
A legutóbbi (2008) hivatalos becslés szerint 95.600 vaddisznó él Magyarországon, éves terítéke (2007) 94.000 pld., amiből 200-250 pld. volt a kan. A napjainkban ismert ClC-világranglista első 30 helyén 3 magyar vadkanagyar található, közöttük a világrekord is, amelyet 2003. november 14-én Telkiben Javier Botin spanyol vadász ejtett el. Prof. dr. Faragó Sándor
Vetési lúd
Hímjét gúnárnak, nőstényét tojónak hívjuk. A vetési lúd szürkésbarna színezetű lúdfaj. Az ivarok szemre nem térnek el egymástól. Az öregek melle szürke, hasa, alsó és felső farkfedői fehérek.
A csőr fekete, amelyen vékonyabb-vastagabb narancssárga gyűrű található, lába narancssárga. Hangja mély – elsősorban az éjszakázóhelyekre történő be- vagy onnani kihúzás során hallható – „gaga-gaga" kiáltás.
Fészkelőterülete Izlandtól, a Spitzbergáktól, Közép- és Észak-Skandináviától Kelet-Szibériáig húzódik. A tundrán és a tajgán fészkel, Magyarországon tehát nem költ. A fészkelőhelyek mindig nedves területekhez kapcsolódnak: vagy a folyók mocsárvidékeinek vizeihez (tundra), vagy a kisebb folyók, patakok által létrehozott mocsaras mellékágakhoz és nagyobb, erdővel körülvett lápokhoz (tajga). Telelőterületein – így nálunk is – előszeretettel keresi fel a mezőgazdasági kultúrákat. Éjszakázó- és táplálkozóterületei között 60–80, olykor 100 km-es távolság is lehet a táplálkozóhelyek kínálata függvényében.
Életük második évében választanak párt maguknak, de rendszerint csak a harmadik évben szaporodnak először. Tartós párkapcsolat jellemzi, csak a pár elvesztése esetén keres másikat magának az egyedül maradt madár. A költési területekre április közepe-május közepe között érkeznek meg. A költőterületeken mindössze 100 napot töltenek. A fészek – amelyet a tojó épít – egy sekély, kapart mélyedés, növényi anyagokból készül, amibe 4–6 tojást rak. Évente egyszer költ. A kotlás 27–29 napig tart, a kislibák fészekhagyók, önállóan táplálkoznak. A nevelés hossza 2 hónap, tehát legkorábban augusztus közepén válnak röpképessé. A család a következő költésig együtt marad.
A költőterületeken fűfélékkel, mocsári zsurlóval és zuzmókkal táplálkozik. Magyarországon főként gabonamagvakat, elsősorban kukoricát, búzát, illetve gyommagvakat fogyaszt, de jelentős a zöld növényi részek fogyasztása is, ebben ugyancsak a búza levelei és a fűfélék játszanak szerepet.
A vetési ludak vonulása Európában egyrészt az Ibériai-félsziget és az Atlanti-óceán partvidéke, illetve a pannon régió felé irányul. A vetési lúd szeptember végén érkezik hozzánk, és legkésőbb áprilisban távozik hazánkból. Enyhe telek után már március végére eltűnhet vizeinkről. A faj Európában telelő állományának nagyságát mintegy 700 ezer példányra becsüljük. Ebből hazánkban, az elmúlt évtizedben – csökkenő dinamikával – mintegy 50–80 ezer példány fordult elő.
Szinte egész vonulási területén, így nálunk is vadászható faj. Vadászidénye október 1–január 31. között van. (Kisalföld - 2008.11.29.) Prof. dr. Faragó Sándor
Véghasználat: a vágáséretté váló, idős állományok egy vagy több ütemben történő teljes letermelése, illetőleg az erdőfelújítás érdekében történő megbontása.
Vízépítés
Árvédelmi töltésekkel védett folyóvölgy keresztmetszete (MTI)
2013. június 12. - Árvédelmi töltésekkel védett folyóvölgy keresztmetszete
Hullámtér: a folyók partélei és az árvédelmi töltések közötti - vagy ahol töltések nincsenek, a magaspartok közötti - terület;
Árvédelmi töltés: olyan víztartásra méretezett földmű, mely a terep fölé emelkedő árvíz szétterülését meghatározott területsávra, a hullámtérre korlátozza.
Övzátony: a folyókanyarulatok belső oldalán felhalmozódó üledékÁrtér: a vízfolyások medrét két oldalról kísérő, az év nagyobb részében vízmentes terület, amelyet árvíz idején elönt a víz.
2011. június 11. - Szárnyasunk a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjéhez, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjához tartozik. Testhossza hatvan-hatvanhat, szárnyfesztávolsága százhetvenöt-százkilencvenöt centiméter, testtömege ezer-ezerháromszáz gramm. Erdőkkel és tavakkal tarkított nyílt területek lakója. Halakkal, dögökkel és rovarokkal táplálkozik. Karmai kicsik – de tűhegyesek. Tartós párkapcsolatban él. Fészkét gallyakból építi. Kettő-négy tojást rak, a fiókák a harmincadik napon kelnek ki és ötven nap múlva kirepülnek a fészekből. Idehaza március és november között látható. Magyarországon legfeljebb tíz pár fészkel. Védett, eszmei értéke félmillió forint.
