2011. április 18. - A közelmúltban nagy vihart kavart Semjén Zsolt az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, miniszterelnök-helyettes levele a vidékfejlesztési miniszterhez, amely szerint tegyen vadászhatóvá több védett madár és emlős fajt. Történik ez akkor, amikor az Európai Unió értékelése szerint az elmúlt 10 évben - számos intézkedés ellenében - nem sikerült megállítani a biológiai sokféleség hanyatlását, természeti értékeink pusztulását. Az értékelés kapcsán az Unió világossá tette, hogy a természeti értékek megóvása az Unió prioritásai közé tartozik – írja levelében a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK), a Greenpeace Magyarország Egyesület és a Levegő Munkacsoport.

Környezet- és természetvédő szervezetként határozottan kiállunk a védett fajok vadászhatóvá tétele ellen, és támogatjuk a témában megszólaló Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, illetve Gera Pál Pro
Natura-díjas természetvédő fellépését és szakmai érveit.
Örömmel vettük, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kinyilvánította, hogy a kérdés nincs napirenden. Éppen ezért döbbentünk meg a híren, mely szerint a minisztérium vezetése - feltehetően összefüggésben az
említett üggyel - eltávolítani szándékozik a minisztériumból Rodics Katalin főosztályvezető-helyettest. Rodics Katalin 24 éve dolgozik a természetvédelmi kormányzatban és hozzá tartoznak a nemzetközi
természetvédelmi egyezmények, köztük a Washingtoni Egyezmény végrehajtása is. Ez utóbbi egyezmény betartása korlátozást jelent a vadászható fajokra, azok kereskedelmére nemzetközi és hazai szinten
egyaránt.

Rodics Katalinnak számos elévülhetetlen érdeme van több területen. Élharcosa volt annak, hogy Magyarország génmódosítás-mentes legyen. Komoly szerepet játszott az ehhez szükséges érvek kidolgozásában amikor Magyarország bejelentette az EU-nál a MON810-es génmódosított kukoricára kihirdetett termesztési tilalmat, kiemelkedő érdeme volt a tagállamok kétharmada meggyőzésében.  Ugyancsak nagy szerepe volt abban, hogy az Országgyűlés ötpárti egyetértéssel foglalt állást Magyarország génmódosítás-mentessége ügyében.

Emellett például sokat tett a tápiószelei Agrobotanikai Intézet megmentéséért, amelyik Európa harmadik legnagyobb génbankja, és az előző kormány alatt néhány érdekcsoport gyakorlatilag fel akarta számolni. Ezt közel két éve a Parlamentben átadott Jánossy Andor-díjjal el is ismerték. A jelenlegi kormánynak  a hazai tájfajták megőrzése, éppen az ő tevékenysége révén is prioritási területévé vált, mint ahogy az őshonos állatfajták génmegőrzése.

A kérdés az, hogy lehet-e ennél többet tenni a köz érdekében, és hogyha ez nem elég, akkor mennyit kell tenni ahhoz, hogy valaki tovább folytathassa napi 11 órás minisztériumi tevékenységét?

A szervezetek tiltakoznak az ilyen eljárások ellen, és a természetvédelem ily módon történő ellehetetlenítése miatt.