Fotó: Ormos Balázs
A hagyományokhoz híven zajlott a valétálás Sopronban 2009. május 9-én.
Az egyetem vezetői elmondták ünnepi beszédeiket a főépület előtt. Mindannyian megemlítették, hogy nem könnyű időszakban kell elhagyni az oktatás színterét. Ifjú emberekből, tanult felnőttek kerülnek ki, akik ma még nem érzik, hogy milyen sokat kaptak az oktatási intézményekben. Az útravalók közül kiemelkedik az a szellem, mely az összetartást, az egymásért való felelősséget, a kötelességtudatot, a tisztességet jelenti. Ezt úgy hívjuk, hogy selmeci szellem. Ez máshol nincs, ez egyedi Európában és ez lehet az a többlet, mely segít az új munkahelyeken való indulásban és a további munkavégzésben, még ebben a válságos időszakban is.
A hallgatói menet a szalamander után, a selmeci nótákat énekelve vonult a város főterére, ahol a polgármesteri és a valétaelnöki köszöntések után vettek búcsút a várostól.
A Nyugat-magyarországi Egyetem selmeci diákhagyományainak legszebb és leggazdagabb része a valétálás. A végzős diákok szombaton este vettek búcsút diákéveiktől, alma materüktől, tanáraiktól és az éveken át otthont adó Sopron városától.
A valéta menet fáklyás kísérettel az egyetem főépületétől a város utcáin keresztül a Hűségkapun át a Fő térre vonult 20.30 és 22.00 óra között. Ez idő alatt a közvilágítást lekapcsolják. Az utcára néző ablakok lakásaiban a szervezők kérik lekapcsolni a lámpákat, és helyettük egy-egy gyertyát gyújtsanak, ha kedves szívvel akarnak búcsúzni a valétánsoktól.
