2011. június 8. - A Magyar Természetvédők Szövetsége javaslatai a készülő Nemzeti Energia Stratégiához A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) június 8-án a hazai energiafogyasztást jelképező magasugró-bemutató keretében adta át a Nemzeti Energia Stratégiához készített javaslatait a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részére. A Szövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy az energiafüggőségből való szabaduláshoz nem halogathatjuk a teljes gazdasági struktúraváltást, a primer energiafelhasználás fenntartható szintre csökkentését. A Stratégia által tervezett részleges út kevés a megcélzott "fenntarthatóság felé való átmenethez".
A természetvédők egyetértenek a kormány azon elképzelésével, hogy Magyarországnak függetlenednie kell az energiafüggőségtől. Ehhez azonban a primer energiafelhasználást csökkenteni kell, a magyarok globális
ökológiai lábnyoma ugyanis 1,4-szerese a fenntartható szintnek. Az MTVSZ mai utcai akcióján erre hívta fel a figyelmet, amikor egy hazánkat szimbolizáló sportoló, magasugró lécen átugorta a fenntarthatóságnak
megfelelő, 770 PJ (petajoule) primer energiafelhasználás mértékét, azonban a jelenlegi 1085 PJ, és az új kormányzati energiastratégia által 2030-ra tervezett 1150 PJ felhasználást már nem tudta megugrani.
Az MTVSZ hangsúlyozza, hogy az energiatakarékosság és energiahatékonyság eszközeit kombinálva hazánk fenntarthatóságához 2030-ig 29%-kal, azaz 770 PJ-ra (petajoule) kell csökkenteni a jelenlegi primer
energiafelhasználást. A megújuló forrásokkal való helyettesítés aránya is nagymértékben attól függ, hogy mennyire tudjuk csökkenteni a teljes primer energiafelhasználást.

A Stratégia az energiafüggőséget csökkentő, energiatakarékossági és megújuló energiás befektetések, fejlesztések esetében indokolatlanul pesszimista. Ugyanakkor a 4. generációs atomerőművek, CCS (szén-dioxid leválasztás és tárolás) és a hidrogén-technológia tekintetében túlzóan optimista. Ezen technológiák még csak gyerekcipőben járnak, fejlesztésük-kivitelezésük drága, jelentős gazdasági-társadalmi káros
hatásokat okozhatnak, továbbá elvonják az amúgy is szűkös forrásokat és kapacitásokat a valódi fenntarthatósági megoldásoktól. Az MTVSZ ezért azt javasolja, hogy a K+F források prioritásai az energiatakarékossági és megújuló energiás kutatás-fejlesztések legyenek, annak érdekében,
hogy 2030-ig (az atomenergia teljes kivezetése mellett) elérjük a 70:30 fosszilis-megújuló arányt.
"A készülő tervezet elkötelezett az atomenergia hasznosítása mellett úgy, hogy Paks még nem ment át az előírt stressz-teszten. A fenntarthatóság értelmében a jelenlegi nemzedéknek nincs joga terheket
hárítani a jövő nemzedékekre, tehát a Stratégiában található atomenergia-tervek nem felelnek meg a fenntarthatóság felé való átmenetnek. Véleményünk szerint az atomenergia kapcsán valódi
párbeszédet kell indítani, meg kell adni a lehetőséget a magyar társadalomnak arra, hogy eldönthesse, egyáltalán akar-e együtt élni az atomenergiával. Az MTVSZ javasolja továbbá 2030-ra az atomenergia
fokozatos kivezetését a hazai energiamixből, és ennek megfelelő forgatókönyv kidolgozását" - mondta Dr. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke.

A Stratégiának nincs olyan átfogó intézményrendszere, amely képes lenne rendszerben kezelni az energia környezeti, szociális és gazdasági vonatkozásait. A tervezet említést tesz ugyan az MTVSZ által korábban
javasolt energiakvóta rendszerről, de azt nem teszi átláthatóvá a felhasználók és a döntéshozók felé. Az MTVSZ ezért együttműködését ajánlja a kidolgozás kapcsán. "Az általunk javasolt eszköz képes
elindítani a valódi szerkezetváltást az energiafüggőség csökkentésére.
Tervezetünk szerint a Visszatérülő Alap támogatná az energiatakarékossági-, hatékonysági és megújulós befektetéseket, a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca pedig az Alappal együttműködve a helyi cégek, kis- és középvállalkozások energiahatékonysági és megújuló energiás gyártókapacitásának
fejlesztését segítené elő. A rendszer segítségével egyben piacot is teremtenénk a helyi termékeknek és szolgáltatásoknak" -- tette hozzá Botár Alexa, éghajlati programvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége.

Az MTVSZ örömmel veszi, hogy a Stratégia a korábbiakhoz képest mértéktartóbb a biomassza felhasználást illetően. A Szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az EU jelenleg felülvizsgálatra
kényszerül az agroüzemanyag célszámokhoz kapcsolódóan, a Stratégiának ezért nem lenne szabad elhamarkodottan kitűznie a közlekedésben a 2030-ig szóló 15%-os (teljesíteni szánt 17%-os) helyettesítési célt. A természetvédők szerint csak a helyi szinten, hulladékból előállított, és helyben, kisléptékben használt másodlagos agroüzemanyagok felelhetnek meg a fenntarthatóságnak, ezért az agroüzemanyag támogatásokat fel kell számolni, és a célszámokat csökkenteni kell.